szerző:
MTI

A levéltárak "széthordása" nem megakadályozná, hanem elősegítené a történeti forrásokkal való visszaélés, manipulálás lehetőségét - többek között ez áll a Kenedi János történész által vezetett tanácsadó testület Orbán Viktor miniszterelnöknek szerdán írt jelentésében.

Mint azt a Kenedi János, Palasik Mária és Cseh Gergő Bendegúz történészek által jegyzett dokumentumban írták: az, hogy az emberek hazavihetnék a róluk szóló ügynöki jelentéseket, "a múltat szinte végképp eltörölné ahelyett, hogy annak tudományos és társadalmi feldolgozását lehetővé tenné". A háromtagú tanácsadó testület arról is említést tett, hogy szinte minden magyarországi levéltár őriz nem jogállami keretek között keletkezett személyes adatokat.

Hozzátették: a közösségeknek alapvető joga a múlt feltárásához és az azzal való szembenézéshez szükséges írott emlékezet teljességének megőrzése. Az érintett állampolgárok számára az eredeti iratok kiszolgáltatása, amint az a december 15-i kormányhatározatban szerepel, nemcsak kivitelezhetetlen - hiszen a források soha nem egyetlen emberre vonatkozó adatokat tartalmaznak -, de alapvetően a közös kultúrkincs felszámolását is jelentené.

A kormányfőhöz írt levélben úgy fogalmaznak: a köziratok, vagyis a közfeladatot ellátó szervek iratai Magyarországon - mint minden jogállamban - a védett kulturális javak részét képezik, s ebben a tekintetben a kulturális örökség megőrzésének legszigorúbb szabályai vonatkoznak rá.

Az írás arról is szól, hogy a Nemzetközi Levéltári Kerekasztal által 1993-ban létrehozott szakértői bizottság ajánlása egyértelműen a diktatórikus politikai rendszerek titkosszolgálati archívumainak megőrzése, levéltári kezelése mellett tette le voksát. Az ajánlás azzal érvelt, hogy ezen levéltárak egyaránt meghatározó fontosságúak a kollektív emlékezet és a történeti kutatás számra, továbbá a diktatúrák törvénytelenségeinek orvoslására szolgáló jogi eszközök elsődleges forrásait és bizonyítékait tartalmazzák.

Kenedi János és két szakértő társa emlékeztet arra, hogy az 1993-as ajánlás példaként hozza fel a spanyol inkvizíció fennmaradt madridi levéltári forrásait, mint amely dokumentumok nemcsak a spanyol királyság korabeli történetének, de a korszak kulturális szellemi életének, a reneszánsz kor mentalitástörténetének is felbecsülhetetlen értékű forráskincsei.

A Bajnai Gordon miniszterelnök által tavaly áprilisban Kenedi János vezetésével felkért háromtagú bizottság feladata az volt, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer - 1944 és 1990 között tevékenykedő - hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, 18 mágnesszalagon található információk feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd végül a titokminősítés alól feloldott történeti források levéltárba adását.

A múlt csütörtöki kormányrendelet szerint megszűnik a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása, az előző rendszerben megfigyeltek pedig hozzájuthatnak a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, valamint az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek. Kenedi János hétfőn azt nyilatkozta: a kormányszervek megalakulása óta nem hagyták dolgozni az általa vezetett múltfeltáró bizottságot. Hozzátette: ezt abban a jelentésben is leírja, amelynek elkészítésére tizenöt napot szabott számára a kormány december 16-i rendelete. (Ezt a jelentést küldte el már szerdán a bizottság.)

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek múlt pénteken azt mondta: a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai. A december 15-i kormányhatározat és a december 16-i kormányrendelet értelmében a megfigyeltek nem betekintést nyernek ezekbe a dokumentumokba, hanem haza is vihetik a jelentéseket.

Az állam a nem jogállami eszközökkel készített aktákról nem gondoskodik, az emberek saját maguk dönthetik el, hogy elteszik, megmutatják unokáiknak, vagy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat - tette hozzá.

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a pártállami állambiztonság tevékenységének feltárására számos bizottság jött létre. A 90-es évek közepén a Horn-kormány időszakában, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt Varga László levéltáros vezetésével vizsgálódtak, majd létrejött a Történeti Hivatal. Amikor 2002 nyarán Medgyessy Péterről megírta a Magyar Nemzet, hogy D-209-es kémelhárítóként évekig a III/II-es Csoportfőnökség tisztje volt, akkor Mécs Imre SZDSZ-es képviselő vezetésével parlamenti bizottság jött létre az ügynökkérdés vizsgálatára.

2003 elején törvény alapján az állambiztonsági iratokat a titkosszolgálatoktól addig átvevő Történeti Hivatal jogutódjaként létrejött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, továbbá Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, illetve Sipos Levente és Vida István történészek részvételével bizottság felügyelte az iratátadást a szolgálatoktól a levéltárnak, majd 2007-ben létrejött a Kenedi-bizottság a még át nem adott iratok feltárására. Ezt követően 2009-ben kapott megbízást a Kenedi János vezette három tagú bizottság.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Frontális karambol történt Bárándnál, mentőhelikopter szállította kórházba a sofőröket

Frontális karambol történt Bárándnál, mentőhelikopter szállította kórházba a sofőröket

Beállt a teljes ellenzék Botka mögé

Beállt a teljes ellenzék Botka mögé

Ceglédi a közvélemény-kutatásokról: három év becsszóra

Ceglédi a közvélemény-kutatásokról: három év becsszóra

Lemészárolták egy Lengyeltótiban élő német gazda teheneit

Lemészárolták egy Lengyeltótiban élő német gazda teheneit

Sokat drágult a kenyér az elmúlt egy évben

Sokat drágult a kenyér az elmúlt egy évben

Megbüntethették a román játékost, mert nem akart magyar válogatott lenni

Megbüntethették a román játékost, mert nem akart magyar válogatott lenni