"Magyarország újabb bizonyítékot szolgáltatott Európának arra, hogy milyen törékeny lehet a demokrácia" - írja cikke elején Anne Applebaum, aki a múlt héten Fehéroroszországról közölt szerkesztőségi cikket, és keddi írását az Alekszander Lukasenko által diktatórikus módszerekkel vezetett állam és Magyarország összehasonlításával kezdi. "Fehéroroszországot egy olyan vezető átka sújtja, aki nem elég népszerű ahhoz, hogy erőszak alkalmazása nélkül a hatalomban maradhasson. Magyarországot viszont egy olyan vezető átka sújtja, aki túl népszerű - vagy túl nagy többsége van - ahhoz, hogy megváltoztassa az ország törvényeit és alkotmányát úgy, hogy erőszak nélkül hatalomban maradhasson."

Az újságíró szerint az amerikai alkotmány szerzői, amikor a "többség zsarnoksága" miatt aggódtak, az olyan típusú vezetőkre gondolhattak, mint a magyar miniszterelnök. Applebaum megjegyzi, hogy az "intelligens" és "rutinos" Orbán Viktor nem véletlenül szerzett kétharmados többséget a magyar parlamentben. "Az elmúlt nyolc évben az országot Európa egyik legkevésbé hozzáértő kormánya vezette. A magyar szocialisták adósságot halmoztak fel, elkerülték a reformokat, és külföldi bankszámlákon rejtettek el pénzeket" - írja a szerző, aki említést tesz Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéről, és az azt követő utcai harcokról is.

"A győzelem azonban nem volt elég Orbánnak, aki a hatalom nélkül eltöltött évekért az őt nem támogató újságírókon, a nem rá szavazókon, mindenek felett pedig a korrupt és hozzá nem értő ellenfelein áll bosszút" - folytatja Applebaum, aki a magyar miniszterelnök intézkedései közül megemlíti az alkotmánybírók és a számvevőszék elleni támadásokat, a tervezett alkotmánymódosítást, végül pedig a nemrég elfogadott médiatörvényt.

"Nem lehet megmondani, hogyan működik majd, olyan homályosan van megírva, de épp ez a cél: egy új, állami irányítású, csak Fidesz-tagokból álló médiatanácsnak joga van ahhoz, hogy 90 ezer dolláros büntetést szabjon ki a 'kiegyensúlyozatlan' újságírásra, bármit is jelentsen az. A tanácsnak joga van arra is, hogy megvédje 'az emberi méltóságot', bármit is jelentsen az." A szerző megjegyzi, hogy a törvény nemcsak a magyar médiát, hanem a magyarok számára elérhető összes médiumot - beleértve az internetet is - ellenőrizni akarja. Kiemeli, hogy a kereskedelmi csatornák ezentúl nem sugározhatnak a műsoridő 20 százalékánál több bűncselekményekkel kapcsolatos hírt. "A törvény ugyanakkor nem határozza meg, hogy mi az a 'bűncselekmény', illetve hogy az magában foglalja-e a kormányzati korrupciót" - teszi hozzá Applebaum, aki szerint Orbánról azért peregnek le az új médiaszabályozással kapcsolatos külföldi kritikák, mert a magyar miniszterelnököt túl sokan kritizálták a múltban.

A kelet-európai kommunista diktatúrákat kutató újságíró-történész arról is ír, hogy nemrég Budapesten járt, ahol kitüntetést vett át a Terror háza múzeumban (Petőfi-díj, a közép-kelet-európai szabadság és demokrácia előmozdítására - a szerk.). Látogatása során több olyan panaszt is hallott a Fidesz támogatóitól, hogy a nemzetközi média "fasisztának" állítja be őket. "Értem az érvelésüket. Ezzel a kormánnyal valóban nem az a baj, hogy 'fasiszta', hanem hogy kontroll nélkül megveti a 'liberális elitet' és a médiát" - írja a Pulitzer-díjjal is jutalmazott szerző, hozzátéve, hogy az új jobboldal számos amerikai politikusa is szívesen büntetné a "kiegyensúlyozatlan" és az "emberi méltóságot" sértő újságírókat.

Applebaum a cikk végén egy, a médiatörvény kritizálása miatt a magyar rádióban munkájából nemrég felfüggesztett barátját idézi, aki szerint a szerkesztőségi értekezletek az utóbbi időben az 50-es évek sztálinista időszakára hasonlítottak, csak ezek most nem félelmetesek, hanem viccesek voltak. "Orbán az egypártrendszerben nőtt fel. Történelmi érzékének meg kellene akadályoznia, hogy a pártja újra egypártrendszert építsen ki" - fejezi be az újságíró-történész.