Már a konkurensek ajánlásainak üzemszerű támadásával megkezdődtek a választási jogi ütközetek az idén, míg korábban a szavazatszámlálás eredménye volt a kifogások fő célpontja.
Taigetoszra akarták juttatni a befutott pártok újszülött ellenfeleiket. Tintaszakértővé léptették elő magukat ennek érdekében a választási bizottságok többnyire jogász pártdelegáltjai, az ajánlásgyűjtés kulcskérdése ugyanis az volt, hamisnak minősíthetők-e azok a cédulák, amelyeken az aláírás és a többi szöveg eltérő színű tollal van kitöltve. Némely testületben tovább mentek, időnként már arról vitatkoztak a műkedvelő írásszakértő bizottsági tagok, vajon azonos kéztől származnak-e egyes szavak. Nyilvánvaló persze, hogy a választási szabályok számos ponton változtatásra szorulnak, de az sem kétséges, hogy a korábbi választásokon nem tapasztalt tényfeltáró buzgalom mögött nem jogi, hanem politikai okok állnak. Ezt az is jelzi, hogy már az 1998-as választás előtt úgy foglalt állást az Országos Választási Bizottság (OVB), hogy csak az aláírásnak kell saját kezűnek lenni. Igaz ugyanakkor az is, hogy a testület 2009-ben és 2010-ben lazított, és arra jutott, hogy az ajánló választópolgár jelenlétében „másképp is rávezethető” a többi adat a szelvényre, míg 1998-ban még arról volt szó, hogy a „választópolgár által – indokolt esetben jelenlétében és felkérése alapján – más módon (például gépírással) is rávezethető” a többi adat.
A szövegelemző jogászkodás tétje az MDF számára óriási volt. A fórum emiatt egyszerűen csak gusztustalan nagykoalíciónak minősítette a három biztos befutó párt delegáltjainak ténykedését a választási bizottságokban, aminek fő célja szerinte az MDF-jelöltek és -listák kiszórása. Tény, hogy a kétharmadra törő Fidesz–KDNP-nek, az elsüllyedés ellen kapálódzó MSZP-nek és a lendületben lévő Jobbiknak egyaránt útban van az MDF.
A nógrádi lista hétfői elbukása nem teszi kilátástalanná a párt helyzetét, ettől még átlépheti az 5 százalékos szavazati küszöböt. A körülötte zajló vita viszont jól jelzi, milyen lyukacsos a választási szabályozás. A Nógrád Megyei Területi Választási Bizottság átengedte az MDF listáját, mondván, a pártnak két egyéni jelöltje is megszerezte a szükséges számú ajánlószelvényt, az pedig már „nem érinti a listaállítás jogát, ha az egyéni jelölt visszalépett”. Vita támadt azonban arról, milyen időpontban kell a szükséges számú (Nógrádban 2) egyéni jelöltnek meglennie. A nógrádi bizottság szerint az egyéni jelöltek bejelentésének időpontja (március 19. péntek, 16 óra) a lényeg, a vasárnapi visszalépés már nem számít. Az OVB szerint viszont a listáról való döntés időpontja a sorsdöntő (ez március 22-én, hétfőn este volt). Bonyolítja a helyzetet, hogy van egy harmadik szóba jöhető időpont is, a területi lista bejelentésének határideje (március 22. hétfő, 16 óra). Végül ez lett a győztes variáció, a Legfelsőbb Bíróság (LB) így foglalt állást, amikor az indoklást módosítva ugyan, de jóváhagyta az OVB-döntést.
Budapesten fordított volt a helyzet. A területi választási bizottság a pártdelegáltak voksaival megálljt parancsolt az MDF-listának, ám a következő körben az OVB igent mondott rá. A területiek szerint a döntés időpontjában az MDF-nek csak hét egyéni jelöltje volt a szükséges nyolc helyett. Úgy érveltek, hogy Csapody Miklós aznap visszalépett (ő nem fogadta el a pártvezetés által kínált 11. helyet az országos listán), két másik politikus, Slosár Gábor és Király Zoltán ügyében pedig akkor még nem volt jogerős határozat. Az OVB szerint viszont az utóbbiak még függő jelöléséről is tudott hivatalosan a fővárosi bizottság, így az MDF-nek valójában kilenc jelöltje volt. Ezt a 4:2 arányban döntő OVB-ben a Fidesz–KDNP és az MSZP delegáltja nem szavazta meg. Az LB a nógrádi döntéshez hasonlóan itt is módosított: keddi határozatában Csapodyt elfogadta jelöltnek, míg a két függőt nem, amikor végül is jóváhagyta az MDF fővárosi listáját.
Közben a jelölt- és listaállítás megakadályozása szinte nemzeti sport lett. A fő célpont MDF felbérelt magánszemélyeket sejt a kifogások mögött, amelyek például az OVB által egyhangúlag elfogadott országos listájuk ellen érkeztek. A támadáshullám elérte a Jobbikot, a Civil Mozgalmat és a Lehet Más a Politikát (LMP) is, e három – múlt csütörtökön jóváhagyott – országos listáról is az LB mondta ki a végső szót.
JUHÁSZ GÁBOR
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
