„Megkeresést kaptunk ifj. Hegedűs Lóránttól, mert feleségének még mindig hiányzik kb. 100 db kopogtatócédulája az V. kerületben történő induláshoz. Utasítom a századparancsnokokat, hogy mint a nemzet lelkészének, szervezzék meg a hiányzó cédulamennyiség duplájának összegyűjtését!” – írta a HVG birtokába került február 27-ei elektronikus körlevelében Csíkhelyi Levente, az Új Magyar Gárda Pest megyei kapitánya. Aki 24 órán belül írásban jelzi aggályait, annak nem kötelező a részvétel az akcióban – tette hozzá az engedékenységet a pártoktól való függetlenséggel magyarázó gárdavezető. A választás óta keveset hallatott magáról a gárda, sok tag szerint azért, mert megtette, amiért életre hívták: segítette bejutni a Jobbikot az Országgyűlésbe.
Az Új Magyar Gárda mozgalom a választások előtti időszakban szándékosan csökkentette aktivitását – mondták híveiknek gárdavezetők, akik hatósági zaklatásokkal indokolják az ismételt átalakulást. Az eredeti gárdát életre hívó egyesületet 2009-ben jogerősen feloszlatta a Fővárosi Ítélőtábla, amit felülvizsgálati eljárásban jóváhagyott a Legfelsőbb Bíróság is. (Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, jobbikos országgyűlési képviselő lapzártánk után a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz kíván fordulni a szerinte az egyesülési jogot sértő határozatok ellen.) A gárda a feloszlatás után Új Magyar Gárdaként „mozgalmi formában” működött. Miután azonban a Ház több ponton módosította a büntető törvénykönyvet és a szabálysértési kódexet, s a rendőrök a jelek szerint e passzusoknak is érvényt szereztek – a gárda vezetői és tagjai ellen részvétel betiltott szervezetben és egyéb jogsértések miatt indultak eljárások –, a társaság ismét váltott és június eleje óta Magyar Nemzeti Gárda (MNG) néven működik.
Somogyi Nóra
„Kiss Róbert vagyok, a 2005 nyarán a Nemzet, Haza, Család Polgári Körből alakult egyesület tagja” – a Jobbik-közeli Barikád hírportál szerint e szavakkal köszöntötte a főkapitány a június 6-ai nagygyűlésük résztvevőit, ahol „közfelkiáltással” megalakult az MNG. A HVG értesülései szerint az átalakulás még nem zárult le, a gárdistákkal feletteseik nemcsak a belépési nyilatkozatot, hanem – dátumozatlanul – a kilépésit is aláíratják. A nem hivatalos indoklások szerint erre azért van szükség, hogy ha valamelyik gárdista ellen eljárás indul, így igazolni lehet, hogy ő nem tagja semmiféle „gárdaközeli” csoportosulásnak. Csakhogy akadnak, akik attól tartanak, a papír ellenük fordítható, s bármikor, bármiért eltávolíthatók a szervezetből.
A kilépési – s ily módon hamis – okiratok létezését hivatalosan senki sem erősítette meg a HVG-nek, Kisst többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elérnünk. A veszprémi Nemzet, Haza, Család Polgári Egyesület (Nehacsa) ügyeinek ismerői hangsúlyozzák, az egyesület és a gárda „két külön szervezet”, de azt elismerik, hogy a gárdisták egyesületi tagok is egyben.
A jogi konstrukció hátterében Gaudi-Nagyot említették anonimitást kérő gárdisták. Ő erre nem bólintott rá, mondván, a betiltás kapcsán indult perekben – mások mellett Kisst és Vona Gábor Jobbik-elnököt képviselve – ügyvédként jár el, ezért ha így lenne, sem árulhatná el. A táblabíróság ítélete nem vonatkozhat később alakuló mozgalmakra, formálódó egyesületekre – fejtegette a HVG-nek. Hozzátette: személyes véleménye az, hogy az elődök defenzívába szorulása okán az NGM megalakulására feltétlenül szükségük volt a radikális nemzeti erőknek, s „a nemzeti értékeket és érdekeket védelmező gárdista szellemet kiirtani úgysem lehet”.
A gárda persze eddig is működött. Az utóbbi hónapokban tagjai virágnyelven leveleztek: a szakaszt például – legalábbis Pest megyében – baráti körnek, a századgyűlést előadásnak, esetenként kirándulásnak, a szakaszgyűlést tábortűznek vagy őrsgyűlésnek hívták, Kissre pedig mint „tanár bácsira” utaltak. Konspiráltak a Nehacsa-belépéskor is. Az „aláírásgyűjtés bizonyos témakörben hamarosan a végéhez közeledik! Az Osztályfőnöknél van még aláírható példány. Aki a szükséges lépéseket a héten valamilyen formában nem teszi meg, attól érzékeny búcsút veszünk!” – szólt az üzenet. Közben folyt a kiképzőmunka is: aki többre hivatott a „mezei” gárdatagságnál, féléves harcászati és jogi pallérozást követően csendőr vagy nemzetőr lehetett, a gyakorlatokat egy dabasi tanyán és egy sülysápi homokbányában tartották. Levelezésükben a gárdisták egyébként többször utaltak a tagdíjfizetésre, annak ellenére, hogy ennek létét többször – így a bírósági eljárás során is – határozottan cáfolták a szervezet vezetői. Tagdíjügyben és egyéb anyagi kötelmek, például az egyenruha ára kapcsán egyik tagjuk bejelentést is tett a rendőrségen és az adóhatóságnál, ám hónapok óta nem kap választ.
A tagság figyelmébe ajánlották a vezetők a békéscsabai Szebb Jövőért Polgárőr-egyesületet is, amelyet egyébként már eleve gárdisták hoztak létre. A szervezet puhatolózott a Békés Megyei Polgárőrszövetségnél, de azt a választ kapta, hogy az elnevezésük és a külsőségeik alapján belépésükkel esetleg sérülne a polgárőrség alapszabályban rögzített politikamentessége – tájékoztatta a HVG-t Túrós András, az Országos Polgárőrszövetség (OPSZ) elnöke. Az utóbbi hat-hét évben egyre népszerűbb lett a polgárőrmozgalom, évente 4-5 ezren lépnek be, de a vezetői szerint eddig nem okoztak gondot a nemzeti radikálisok. Valamit mégis sejthetnek az OPSZ-nél – amelyben figyelemmel kísérték a nyírségi Nemzeti Őrsereghez köthető polgárőrszervezetet is, de azt tapasztalták, hogy nem végez érdemi tevékenységet –, mert tavaly kezdeményezték a polgárőrség elnevezés jogi védettségét.
RÁDI ANTÓNIA
