Bölcsődei helyhiány: hosszú a várólista

Váratlan ajánlat hangzott el Újbudán az idei első bölcsődei szülői értekezleteken: az önkormányzat fizet az olyan gyerekek után, akikkel otthon marad valaki. A fővárosi XI. kerület képviselő-testületének júliusban elfogadott és szeptembertől alkalmazott rendelete szerint a gyerek kétéves koráig havi 30 ezer két- és hároméves kora között havi 60 ezer forint nevelési támogatást lehet kérni minden kerületi gyerek után, ha a családban az egy főre jutó kereset nem több nettó 80 ezer forintnál. Csak a pénz miatt senkinek sem kell visszamennie dolgozni – indokolták a döntést az önkormányzatnál. Támogatást 506-an kértek eddig, 224-en már megkapták, az elutasítottak száma 60. A 10 millió forintos idei keret még nem merült ki, s ígérik, ha kell, emelnek rajta. 

Túry Gergely

 A helyhiány eltüntetésétől azonban még messze van az önkormányzat: kilenc telt házas bölcsődéjében összesen 832 férőhely van, és 235-en várnak a bejutásra. Erre 80 gyereknek van esélye az idén, decemberig ugyanis ennyien mennek óvodába, és várhatóan ugyanebben a hónapban még átadnak egy új, 14 fős épületet. A többiek leginkább a szerencsében bízhatnak.

„Nem biztosíték a bölcsődei felvételre az sem, ha valakit még a születése előtt beíratnak” – mondta Motilné Faggyas Ágnes, a XI. Kerületi Egyesített Bölcsődei Intézmény vezetője, aki arra számít, hogy jövőre már nem lesz ekkora tolongás a férőhelyekért. Szerinte egyébként nem ördögtől való a pénzbeli támogatás, mivel nem a bölcsőde az egyetlen megoldás. Családi napközivel, játszóházzal és otthoni gondozással lehet színesíteni az ellátási módokat, de egy kétéves gyereknek már kell a közösség – állítja a bölcsődevezető.

Túry Gergely

 A bölcsődei ellátás a többség számára elérhetetlen Magyarországon. A háromévesnél fiatalabb gyerekek alig több mint 10 százalékának van hely, 300 ezer gyerekből 34 ezernek, míg uniós irányelvek szerint legalább az érintett korosztály egyharmadának kellene hogy jusson. A bölcsődék így is 130 százalékos telítettséggel működnek. Az önkormányzatok nem látják el kötelező feladatukat, nem teszik lehetővé a gyermekek napközbeni ellátását – állapította meg ennek kapcsán a közelmúltban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Vizsgálatok szerint egyrészt nem működtetnek elég bölcsődét, másrészt azokat több helyen civil intézmények támogatásával váltják ki, melyekben viszont jóval drágább a szolgáltatás, mint az önkormányzati bölcsődékben. Az ombudsmani jelentés azt is megállapítja, hogy az uniós fejlesztések nyomán sem nőtt jelentősen a férőhelyek száma, és kormányzati intézkedések hatására sem lett elérhetőbb a bölcsőde az utóbbi években. Szabó Máté komplex kormányzati intézkedési tervet vár az ügyben, egységes szabályokat, szakmai garanciákat és szankciók bevezetését javasolja.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) ennél tovább menne, azt szeretné elérni, hogy a bölcsődei ellátás is legyen a közoktatás része. „A bölcsődékben nem szociális, hanem nevelőmunka folyik” – magyarázta Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke, hozzátéve, „nem éppen jövőképformáló, hogy a bölcsődét mint szociális intézményt a szegénypolitikával és a hajléktalanellátással kezelik együtt”. A bölcsőde ma is lehet közoktatási intézmény, amennyiben egységes óvoda-bölcsődeként működik. Szűcs úgy véli, hogy kisgyermekkortól a közoktatás befejezéséig egységes rendszerben kellene kezelni a nevelést-gondozást. A BDDSZ szerint jelentősen növelhetné az önkormányzatok bölcsődeépítési kedvét, ha megváltozna a mai sajátos finanszírozási rendszer, és a jövőben – az óvodához hasonlóan – a beíratott gyerekek, és nem csak a ténylegesen bölcsődében töltött napok után járna az állami normatíva.

A bérek rendezését is elengedhetetlennek tartja a szakszervezet. Tiltakozása ellenére az idén úgy emelték meg legalább 20 százalékkal a bölcsődék csoportlétszám-minimumát, hogy ehhez sem új gondozókat nem vehettek fel, sem pedig pluszpénzt nem kaptak az intézmények. Egy pályakezdő gondozó bértábla szerinti bruttó 89 ezer forintos fizetése ötszáz forinttal kevesebb, mint a szakmunkások minimálbére (egy hasonló helyzetű óvónő 122 ezer forintot keres). A 20-25 éve pályán lévő gondozók nettó 70-80 ezer forintot visznek haza. Igaz, a bölcsődékben dolgozók többségének nincs felsőfokú végzettsége, bár már van saját főiskolai képzésük, miután 2009 szeptemberében elindult az első kisgyermeknevelő szak.

A kormány terveiről egyelőre nem sok konkrétumot tudni, az új családtámogatásokról szóló törvény elfogadását nyáron novemberre ígérték. Arra nincs mód, és annak nincs is értelme, hogy minden településen legyen bölcsőde – szögezték le a HVG érdeklődésére a Nemzeti Erőforrás-minisztérium szociális államtitkárságán, hozzátéve, a kormány elsőrendű célja, hogy az édesanya választhasson, bölcsődébe adja-e gyermekét, vagy otthon marad vele, ezért is állítják vissza a hároméves gyest. Emellett lényegében megismételték az előző kormány ígéreteit a fejlesztésekre (HVG, 2010. április 9.). Uniós forrásokból 2013-ig állítólag 6600 új bölcsődei férőhely épül, a meglévőket bővítik, és támogatják az óvoda-bölcsőde integrációt, valamint a családi napköziket.