50 éves A cápa, amivel Spielberg a frászt hozta a strandolókra és örökre megváltoztatta Hollywoodot – 50 fontos tény egy fontos filmről
Az emberevő óriáscápás film szupersztárrá tette a 28 éves rendezőt és a cápákat is.
A közhangulatnak eléggé megbízható – és nem is nyilvánvalóan pártpolitikai töltetű – mutatója, hogy az emberek szerint jó vagy rossz irányba mennek-e az ország dolgai. Bár nem lehet elsöprő optimizmusról beszélni, annyi megállapítható, hogy évek óta nem volt ilyen nagy a „jó irányt” vélők aránya. Egészen pontosan 2003 nyara óta mindössze egyszer, 2006 áprilisában, az akkori választási eredményt követő rövid életű eufóriában volt a mostaninál is egy hajszállal szélesebb körű a derűlátás, és hosszú idő után először most vannak számottevő többségben az optimisták (47 százalék, szemben a 39 százaléknyi sötéten látóval).
Bár a kérdésben elfoglalt álláspont nem utal közvetlenül a kormány munkájára, teljesítményére, a válaszokat nagymértékben meghatározza a párthovatartozás. A kormánypárti szavazók 82 százaléka szerint jó az irány, míg az ellenzékiek 69 százalékának ellentétes a véleménye. Azok, akiknek nincs pártpreferenciájuk, az ellenzékiekhez állnak közelebb: 53 százalékuk szerint rossz irányba mennek a dolgok. Az, hogy összességében többségbe kerültek a derűlátók, éppen azzal függ össze, hogy változatlanul fölényesen vezet a Fidesz–KDNP pártszövetség: bár az MSZP hónapról hónapra távolodik a 2010 júniusi mélypontjáról, a kormánypártok előnye a választani tudó biztos szavazók körében még mindig több mint háromszoros (igaz, a nyár elején még hatszoros volt).
A tavaszi választások után nemcsak az általános helyzetértékelés, de konkrétan a gazdasági közhangulat is látványosan javult, a tendenciák iránya azóta viszont már nem teljesen egyértelmű. A májusra bekövetkezett ugrásszerű emelkedés a lakosság megelőlegezett bizalmát jelezte, ám a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások azóta többször is rosszabbodtak. A parlamenti választások óta először szeptemberben fordult elő, hogy a közhangulatot számszerűsítő konjunktúraindex értéke is romlott, igaz, a mutató október elejére újra a korábbi szintre emelkedett. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a kormány tényleges munkába állása nem javította tovább a lakosság helyzetértékelését, a jelek szerint inkább kijózanítóan hatott a választókra. Ráadásul a nagymértékű javulás ellenére a közhangulat jelenleg sem nevezhető optimistának: a legtöbben a helyzet változatlanságát tartják a legvalószínűbbnek, és a választások óta is többen valószínűsítenek a következő évre visszaesést, mint ahányan bármekkora javulást.
A jelenlegi gazdasági helyzetben speciális csoport azoké, akiket valamilyen devizahitel-tartozás terhel. Bár az ő körükben mért pesszimizmus valamelyest enyhült az utóbbi hónapban, még október elején is 27 százalékuk tartotta a közepesnél valószínűbbnek, hogy olyan helyzetbe kerülhet, amikor már nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket. A devizahitelesek bizalmának megingását jelezheti az is, hogy míg július elején 53 százalékuk, három hónappal később már csak 44 százalékuk vallotta magát a Fidesz szavazójának. Igaz, a lakosság legnagyobb része elsősorban a világgazdasági folyamatokat hibáztatja az alacsony forintárfolyamért, mégsem lehet elhanyagolni azokat (októberben az összes válaszadó 14, ezen belül a devizahitelesek 17 százaléka), akik inkább vagy teljes mértékben a Fidesz-kormányt teszik felelőssé.
A legismertebb vezető politikusok népszerűségi rangsorát negyedik hónapja Orbán Viktor vezeti, annak ellenére, hogy a népszerűsége május óta mérsékelten csökkenő tendenciát követett. A miniszterelnök kedveltségében szeptemberről októberre bekövetkezett változás önmagában nem jelentős, ám a választások óta először esett 60 százalék alá. A húszas lista első tizenhárom helyén kormánypárti politikusokat találunk. A kormányfő mögött Schmitt Pál tartja a második helyét, és rajtuk kívül csak Kósa Lajos népszerűsége haladja meg az 50 százalékot. Debrecen régi-új polgármestere valamelyest veszített támogatottságából, akárcsak Varga Mihály, Semjén Zsolt és Kövér László. Eközben az utóbbi hónapok egyik meghatározó és sokat vitatott szereplője, Matolcsy György népszerűsége a szeptemberre bekövetkezett visszaesés után októberre nem változott: az őt ismerők 40 százaléka (de a devizahiteleseknek csak 35 százaléka) látná szívesen a jövőben is fontos politikai szerepben. Az elmúlt egy hónapban csak Pintér Sándor és Schiffer András népszerűségében mutatkozott némi növekedés, jelenleg az LMP frakcióvezetője a legkedveltebb ellenzéki szereplő a húszas listán.
Ami a posztjukról a közelmúltban távozott vezetőket illeti, Sólyom Lászlót (bár a köztársaságielnök-váltás óta csökkent a népszerűsége) még októberben is az őt ismerők 51 százaléka látná szívesen fontos politikai szerepben, és ez jelenleg a negyedik helyhez lenne elég a politikusok rangsorában. Szili Katalin vezető tisztség hiányában már szintén nem szerepel a Medián politikuslistáján, de népszerűségét a jelek szerint nem befolyásolta, hogy kilépett az MSZP-ből: indexe változatlanul 29 százalékos. Demszky Gábort ugyanakkor már nem marasztalná a közvélemény. A leköszönt főpolgármestert csak az őt ismerők 11 százaléka szeretné meghatározó szerepben látni. Utódja, Tarlós István országos népszerűsége alig változott szeptember elejéhez képest, de a fővárosiak körében 42-ről 46 százalékra nőtt a támogatottsága.
HANN ENDRE, LAKATOS ZSUZSA
