Vörösiszapos pénzek nyomában

„Mindent elvitt a vörösiszap, félő, hogy most a jogrendszert veszélyezteti” – vélekedett a HVG-nek Ruttner György ügyvéd, az október elején megsérült ajkai gyártelepi zagytározót működtető Mal Zrt. jogi képviselője. Bár Ruttner „hivatalból elfogult”, és szerepe a jelenlegi közhangulatban aligha népszerű, megjegyzésének van alapja. Kevéssel a vállalati menedzsment elleni, parlamenti ovációval kísért büntetőeljárás beindulása, illetve a zrt állami gondnokság alá helyezése után a Fővárosi Bíróság bírája, Salamonné Pilz Judit ideiglenes intézkedésében döntött tízmillió forint azonnali kiutalásáról az egyik devecseri károsult felperes, Konkoly József javára. Eközben mintha a károsultakat képviselő budapesti sztárügyvédek is egymásnak estek volna a konc miatt. Legalábbis erre utalnak a sikerdíja és ügyfélszerzési módszerei okán kamarai etikai vizsgálattal fenyegetett Magyar György nyilatkozatai, míg a precedenshatározat kedvezményezettjét, Konkolyt képviselő Hidasi és Társa iroda a háttérben maradt. A Mal felügyeletével megbízott Bakondi György kormánybiztos ugyanakkor azért rendelt el vizsgálatot, mert információi szerint a cég vezetői – nem sokkal az állami felügyelet elrendelése előtt – fél évre szóló ügyvédi szerződést kötöttek, úgy, hogy a megbízási díjat előre ki is fizették. Egy múlt heti tájékoztatón azt is mondta, nem érdemes a céget egyenként perelni, hisz azzal a károsultak csak kirekesztenék magukat az állami kártalanítási pénzekből.

Stiller Ákos

 Az ideiglenes intézkedésről szóló – fellebbezhető, de azonnal végrehajtandó – múlt heti végzés egyébként több sebből is vérzik. A polgári perrendtartás szerint különös méltányosságból, a felek meghallgatása, illetve írásbeli nyilatkozataik beszerzése után a bíróság dönthet ideiglenes intézkedésről (ilyenkor tulajdonképpen megelőlegezi a felperesnek a követelés egy részét). A személyes meghallgatást rendkívüli szükséghelyzet idején meg lehet spórolni, ám az írásos nyilatkozatokat ekkor is be kell szerezni. Ez utóbbi most mégis elmaradt. A bíró kizárólag a keresetlevél alapján döntött két nap alatt a pénzről, miközben a Mal azt is csak a napilapokból tudta meg, hogy perlik, sőt a „nulladik fokon” már vesztett is.

A 44 évesen obsitos honvéd, az Irakban is szolgált Konkoly egyedül élt 380 négyzetméteres telkén álló 68 négyzetméteres, egyszobás, komfortos házában. Az épületet 2003-ban vásárolta 4,2 millió forintért, és utóbb értéknövelő beruházásokat is végzett rajta. A katasztrófa nyomán mindez odalett, otthona lakhatatlanná vált. Konkoly az ingatlanában, ingóságaiban és személyes körülményeiben keletkezett vagyoni és nem vagyoni kárt 19,3 millió forintra taksálta, és tízmilliót kért azonnali intézkedésként, mondván, nincstelenné vált, baráti kölcsönből tartja fenn magát, egészsége megromlott, dolgozni nem tud. A keresetből ugyanakkor kiderül az is, hogy részt vesz a kármentesítésben, a nyugdíját folyósítják, biztosítójától – amely ipari katasztrófára amúgy nem térít kárt – 150 ezer, a Mal-tól 100 ezer forintot kapott kárenyhítésre.

A környéken a katasztrófa előtt szokásos ingatlanárakat, illetve az új építésű környékbeli házak négyzetméterenként 110–130 ezer forintos átlagos bekerülési költségét figyelembe véve – még ha ideszámítjuk a nem vagyoni kárt is – vitatható lehet a csaknem húszmilliós kárösszeg. A Mal – egyébiránt Bakondiék által is jóváhagyott – fellebbezése az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére fókuszál, miközben a perben vitatja a követelés jogalapját is: továbbra is azt állítja, hogy a cég nem felelős a katasztrófáért. Tény, hogy a felelősség kérdésében releváns előzetes szakvéleménnyel egyelőre csak a Mal által megbízott szakértők álltak elő (a büntetőügy szakértői még dolgoznak). Eszerint a katasztrófához kettős ok vezetett, egyrészt az úgynevezett talajtörés (a 30-50 méter mélyen fekvő, eltérő összetételű talajrétegek elmozdulása valószínűsíthetően a térséget a közelmúltban ért, soha nem tapasztalt mennyiségű csapadék következménye), illetve az, hogy az eredeti tulajdonos állam a privatizációs szerződésben úgynevezett résfal építésére kötelezte a céget. Ezt a Mal 3,6 milliárd forintból, részben uniós pénzből a kétezres évek elején végre is hajtotta. A beruházás célja az volt, hogy a vízzáró rétegig lenyúló fal óvjon a káros anyagok kiszivárgásától, csakhogy – állítják most a szakértők – a felgyülemlett csapadékot sem engedte elfolyni, ami a tározó alatti talaj szilárdságát megváltoztatva szintén elősegítette az általuk vis maiornak mondott gáttörést. „A Mal a tározót az államtól örökölte, annak előírásai szerint kezelte, engedéllyel üzembe helyezte, évenként újra engedélyeztette” – sorolta a HVG-nek Ruttner. Kérdés, hogy ebben az érvelésben meddig lesz partner a Mal „bűneit” kezdettől hangoztató államot képviselő kormánybiztosi csapat. Igaz, egyelőre épp Bakondiékon akadt fenn a menedzsment által az elhunytak családjainak méltányosságból felajánlott 10 millió forint. Ez éppen alatta marad ugyan a kormánybiztos hatáskörébe tartozó összegnek, mégis Bakondi tiltása miatt nem kaphatták meg azt eddig a károsultak.

Stiller Ákos

 A HVG tudomása szerint egyébként a károsult három település, Devecser mellett Kolontár és Somlóvásárhely lakossága csak részben örül a precedensnek, akadnak, akik csalódtak, hogy nem a pertársaságba tömörült ötszáz károsult érte el az első sikert. Az őket, valamint számos helyi céget és az önkormányzatokat képviselő Magyar ellen eközben a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi ügyben vizsgálódik, felmerült ugyanis, hogy a megbízók toborzásakor, illetve a szerződési feltételekben nem minden felelt meg az ügyvédi etika szabályainak. Magyar cáfolta, hogy óradíja elérné az 50 ezer forintot, a 13 százalékos sikerdíj hírét viszont ügyvédi titokra hivatkozva nem kommentálta. Szerinte, még ha egyeseknek szúrja is a szemét a félezer megbízása, elférnének még a jogi piacon a versenytársak is.

A kormánybiztosi csapat eközben újabb védőgátat és töltést építtetett a legközelebbi település és a sérült tározó közé. A munkálatok – malos források szerint – több mint 250 millió forintba kerültek. A települések egyébként előleget kaptak a Magyar Kármentő Alapba a múlt hétig összegyűlt 700 millió forintból: Devecser 175, Kolontár 20, Somlóvásárhely 5 milliót, amit védekezésre, kármentésre, illetve a károsultak segélyezésére (például tüzelő- és gyógyszervásárlásra) fordítanak a polgármesterek szerint. Devecsert például a hosszú hétvégére kitakarították, miközben az Országos Cigány Önkormányzat helyszínen járt elnöke arra hívta fel a várost, hogy számolja fel a Dankó-negyed nevű cigánysort, és a hajléktalanná vált romáknak, köztük az önkényes lakóknak kerítsenek új otthonokat a településen.

RÁDI ANTÓNIA