Miért füstölnek annyit a metrókocsik?

A Blikk utánajárt, mi tud még elromlani a Matuzsálem járművekben, és meddig húzhatják még komoly baleset nélkül a roncstelepre való szerelvények.

  • Blikk Blikk
Miért füstölnek annyit a metrókocsik?

Hetente újabb és újabb tűzeset figyelmezti a BKV-t, hogy az utolsókat rúgják a 30-40 éves szovjet metrókocsik. Múlt hét végén a Déli pályaudvaron csaptak fel a lángok az egyik villanymotorban keletkezett zárlat miatt - írja a Blikk.

A lap utánajárt, mi tud még elromlani a Matuzsálem járművekben, és meddig húzhatják még komoly baleset nélkül a roncstelepre való szerelvények. A fékek és az elektromos hajtásrendszer a fő tűzfészek a 40 éves metrókban. A motorban a tekercselésben keletkezhet olyan zárlat, amitől felforrósodik a szerkezet – "körtüzes" lesz –, s megolvasztja a szigetelést. Vagy épp a kábelcsatlakozások füstölhetnek el, amiből elég sok van a járműben - írja a lap.

"A füst önmagában még nem akkora baj, csakhogy a metró huzatos hely, az áramló levegőben pedig a lángok gyorsan terjedhetnek. Nem véletlen, hogy a legkisebb füstölésre is nagy erőkkel vonulnak ki a tűzoltók" – magyarázta Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) alelnöke. "Nagyobb a füstje, mint a lángja" – idézte a régi szólást Gulyás Attila, a metrósok szakszervezeti vezetője. Szerinte bár a metrókocsik nagyon rossz állapotban vannak, egy pillanatig sem veszélyeztetik az utasok testi épségét.

További részleteket a Blikken olvashat!

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.