Tavaly 25 országban - köztük Magyarországon - jelentősen csorbult a politikai és a civil polgárjogok érvényesülése, és ez a demokratikus világ kevés komoly ellenállásába ütközött - állapította meg csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentésében a Freedom House washingtoni székhelyű, nemzetközi jogvédő szervezet.
A 2010-es már az ötödik egymást követő év volt, amelyben a szervezet szerint összességében romlott a világ demokratikus jellege. "Nem csak arról van szó, hogy ellenfeleink általában véve az elnyomás eszközéhez nyúlnak, hanem arról is, hogy korábban soha nem tapasztalt agresszivitással és magabiztossággal teszik ezt. A demokratikus közösség pedig nem képes felnőni a feladathoz", meglehetősen vérszegényen reagál - jelenti ki David J. Kramer, a szervezet ügyvezető igazgatója.
A 194 országot és 14 területet elemző dokumentum szerint Kína, Egyiptom, Irán, Oroszország és Venezuela továbbra is elnyomó hatalmak.
A választott demokráciák száma tavaly 115-re csökkent, ami a legalacsonyabb szám 1995 óta. Ebben az időszakban a legjobb év 2005 volt, amikor 123 választott demokrácia működött a világon - írta a Freedom House.
A világ legerősebb tekintélyelvű hatalmai még szemérmetlenebbek voltak tavaly, mint korábban. Kína például megpróbált rávenni több külföldi kormányt arra, hogy ne képviseltesse magát a Nobel-békedíj átadásán, mert a díjjal Liu Hsziaopo (Liu Xiaobo) bebörtönzött kínai emberjogi aktivistát tüntették ki. Oroszországban a hatalom nyilvánvalóan semmibe vette a bíróság függetlenségét a Mihail Hodorkovszkij volt olajmágnás elleni perben, amelyet széles körben úgy minősítettek, hogy azt tisztességtelenül folytatották le.
"A tekintélyelvű hatalmak sokkal könnyebben tudják elnémítani belföldi bírálóikat, ha a nemzetközi porondon nem ütköznek ellenállásba" - jelentette ki Arch Puddington, a Freedom House kutatási igazgatója a jelentést kísérő közleményében.
A szervezet szerint a világ 11 országában javult tavaly a demokrácia helyzete, 25-ben viszont jelentősen csökkent. A "javítók" között van Kirgizisztán és Guinea, mindkettő átkerült a "nem szabad" kategóriából a "részben szabad"-ba, mert a hatóságaik által megszervezett választások viszonylag szabadak és igazságosak voltak.
A helyzet a következő országban romlott: Afganisztán, Bahrein, Burundi, Kambodzsa, Elefántcsontpart, Dzsibuti, Egyiptom, Etiópia, a Fidzsi-szigetek, Franciaország, Bissau-Guinea, Haiti, Magyarország, Irán, Kuvait, Lettország, Madagaszkár, Mexikó, Ruanda, Srí Lanka, Szváziföld, Thaiföld, Ukrajna, Venezuela és Zambia.
Továbbra is a Közel-Keleten és Észak-Afrikában érvényesülnek a legkevésbé a szabadságjogok. Ukrajna és Mexikó átkerült a "szabad" kategóriából a "részben szabad"-ba.
Egy héten belül két, egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatot tett a honvédelmi tárca arról, hogy kerültek-e Szerbiába magyar harcjárművek. Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A városi ügyvédi kamara szerint az embereket „önkényes, igazságtalan és törvénytelen fogva tartással fosztották meg szabadságuktól”.
Sok tekintélyelvű politikus régi, jól ismert módszere a kisebbségek kirekesztése, ám ez recept Magyarországon immár beleütközött a saját korlátaiba.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
A feltételezett elkövetőt holtan találták meg.
Bekussol, sunyít, mentegeti magát, hazudik, lapul.
Csak egy vesztese volt a Pride-nak.
