Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke kedden az MTI-nek elmondta: összeállították javaslataikat a felsőoktatásra vonatkozó alapelvekről, és külön összegezték a kezelendőnek tartott problémákat. 

Mint az MTI-hez eljuttatott dokumentumból kiderül: az alapelveket tíz pontban foglalták össze, s a többi között rögzítenék, hogy a hallgatókat közvetlenül érintő szabályzatokkal kapcsolatban a hallgatói képviselet egyetértési joggal rendelkezzen.

Álláspontjuk szerint a teljesítménynek és szociális alapon adható ösztöndíjaknak el kell különülniük egymástól. A hallgatók számára juttatott szociális támogatásokat kizárólag rászorultsági szempontok alapján kell elbírálni.

A kapcsolódó rendeletek tartalmának már az új felsőoktatási törvény kodifikációjával egy időben ismertté kell válniuk - írták, s szorgalmazzák azt is, hogy az állam kiemelten támogassa a tehetséggondozás különböző formáit. Rámutatnak arra, hogy e keretek között külön figyelmet kell kapniuk a tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetben lévő hallgatóknak, akiknek minden lehetséges támogatást biztosítani kell tanulmányaik sikeres befejezéséhez.

A hallgatók szükségesnek tartják minőségi szűrők beépítését az oktatásba, de azokat szerintük az intézményi autonómia keretein belül kell meghatározni, úgy, hogy tekintettel legyenek a képzések, szakok közötti különbségekre.

Kitérnek arra, hogy a hallgatók közösségeivel, önkormányzatával és országos képviseletével kapcsolatos rendelkezéseket a felsőoktatási törvény szabályozza. Ezért a törvény nevesítse a HÖOK-ot és a Doktoranduszok Országos Szövetségét mint a hallgatók és a doktoranduszhallgatók országos képviseletét ellátó szervezeteket.

A problémák között említik a hallgatók, hogy a többciklusú képzés Magyarországon való bevezetése nem átgondolt stratégián alapult. A magyar felsőoktatás minőségét a leginkább a finanszírozási rendszer megváltoztatása segítené elő - emelték ki, hozzátéve: jelenleg az intézmények nem érdekeltek a gyengén teljesítő hallgatók kiszűrésében, ahogy nincs lehetőségük a kiemelkedően jól teljesítő oktatók és hallgatók többletforrásokhoz való juttatásához sem. Ezért az intézményekben végzett kiemelkedő kutatások, kimagasló teljesítményt nyújtó kutatók, oktatók és hallgatók tevékenységének finanszírozását a normatíván felüli is biztosítani kell. Az erre a célra elkülönített keret felosztásakor a nemzetgazdasági érdekek és a Magyar Tudományos Akadémia véleménye az irányadó.

A HÖOK szerint az államilag támogatott férőhelyek elosztása átgondolatlan, az intézmények és a szakterületek között is. Egyes területeken jelentős - államilag támogatott - túlképzés figyelhető meg. Kitérnek arra, hogy a jelenlegi felsőoktatási törvény tartalmazza a diplomások pályakövetési rendszerének kialakítását, de az intézmények döntő többségében ez érdemben nem valósult meg, pedig ez egyaránt alapjául szolgálhatna a képzések indításának és a létszám tervezésének.

A felsőoktatási törvényről az MTI információi szerint ugyanabban a körben egyeztetnek, mint első alkalommal. Így várhatóan jelen lesz Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, és a HÖOK mellett több más diákszervezet képviselője, rektorok, valamint Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője és Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár.    

Az első egyeztetést szintén a közigazgatási és igazságügyi miniszter kezdeményezésére, január 14-én tartották. Akkor a felek megállapodtak abban, hogy javaslatokat készítenek a felsőoktatásban érintettek az ágazat problémáiról, alapelveiről, és ezeket az új felsőoktatási törvény koncepciójával "összegyúrva" születik meg az a közös kiindulási alap, amellyel folytatható az egyeztetés.

Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár az MTI kérdésére január 21-én azt mondta, a koncepció átdolgozása jelenleg is zajlik. Egy-két héten belül szeretnének "egy konszenzuson alapuló, kormányhatározatra alkalmas változatot összeállítani", majd a tervek szerint a tavasz második felében vagy a nyár elején a parlament elő kerül a törvény kodifikált szövege. A helyettes államtitkár közlése szerint szó sincs a felsőoktatási törvény visszavonásáról.