szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Pokorni Zoltán szerint az iskolai integráció ügye rosszabbul áll ma, mint tíz évvel ezelőtt, a társadalom többsége pedig az elkülönítést támogatja.

Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke erről szerdán beszélt Budapesten, a Mit mondanak a tények? - Az új közoktatási törvény küszöbén című szakmai műhelysorozat első konferenciáján. Az Együttnevelés és külön oktatás című tanácskozáson Pokorni Zoltán rámutatott arra: Magyarországon teret nyert, sőt ma már többségi vélemény az oktatási elkülönítés, és néhány éve ez a vélemény harsánnyá is vált.

Magyarországon nem pusztán romakérdésként, hanem társadalmi integrációként fogja fel a kormány a közoktatás integrációját - mondta, hozzátéve, az elmúlt években azonban a kormányzatok hibát követtek el, amikor "pályakezdő, felkészületlen pedagógusok jelentek meg ezekben a speciális programokban". Arról is beszélt, hogy ezt a munkát a pedagógusoknak mindössze néhány százalékos bértöbblettel honorálták.

Kitért arra, hogy Magyarország hibázott, amikor korábban külön-külön hirdette meg a telepfelszámolási és a munkahelyteremtő programot, mert ezek - mint mondta - nem álltak össze egységes egésszé. A fideszes szakpolitikus szerint "a középosztály kockázatként fogja fel", hogy gyermekeit a hátrányos helyzetű diákokkal együtt járassa iskolába, ezért "az integrációból kimenekíti" gyermekét. Ez a kistelepülési iskolák gettósodásával jár, amely folyamatnak "a végén vagyunk" - jegyezte meg. Mint mondta, Magyarország oktatási teljesítményének relatív romlását az határozza meg, hogy "a legkiválóbbakat nem tudjuk teljesítményük maximumára juttatni". Pokorni Zoltán meglátása szerint a társadalmi felzárkóztatás eredményességéért az óvodáztatásra kell koncentrálni, és ezt a leghátrányosabb térségekben fel kell karolni.

Óvott attól is, hogy "fő programmá tegyük a felzárkóztató osztályt, a nulladik évfolyamot", az integrációt szerinte inkább azzal lehetne segíteni, hogy a jelenleginél fiatalabb korban mennének óvodába a gyerekek. Véleménye szerint az egész napos iskolát sem kell azonnal bevezetni, annak néhány elemét is megvalósíthatja egy-egy iskola.

Pokorni Zoltán indokoltnak mondta a központi költségvetés nagyobb szerepvállalását a közoktatásban, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha "ezt összekötik a bürokrácia növelésével", akkor a mostaninál jóval centralizáltabb oktatási rendszer jön létre. Magyarországnak két-három éve van a nagy költségű rendszereinek - többi között az oktatásnak - átalakítására - jegyezte meg.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási elnöki bizottsága és a Tárki-Tudok szervezésében lezajlott tanácskozáson Pálinkás József, az MTA elnöke nyitó előadásában kiemelte: a közoktatási törvény megalkotásakor adatokon alapuló, tudományos állításokra, tényekre van szükség, olyanokra, amelyek pontosan tükrözik azt a helyzetet, amelynek javítására a törvény létrejön. Adatokból, tényekből kiindulva kell megfogalmazni azokat az állításokat, amelyek az új közoktatási törvény legfontosabb tételei lehetnek - hangsúlyozta.

A törvény megalkotásakor a tudomány módszereinek alkalmazásával esély van arra, hogy a sokféle véleményből azokat az állításokat és szabályokat fogalmazzák meg, amelyek leginkább szolgálják az egyén és a közösség érdekét, és e kettő között egyensúlyt teremtenek - emelte ki. Meglátása szerint "versenyre és szolidaritásra kell előkészíteni a tanulókat", s ennek az új közoktatási törvényben is meg kell jelennie.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A román állam és egyház összeveszett, az RMDSZ reménykedik a választás előtt

A román állam és egyház összeveszett, az RMDSZ reménykedik a választás előtt

Pártot alapított Bencsik János Polgári Válasz néven

Pártot alapított Bencsik János Polgári Válasz néven

Bár még nincs is vakcina, egy magyar cég már a fizetős oltásra készül

Bár még nincs is vakcina, egy magyar cég már a fizetős oltásra készül