Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke erről szerdán beszélt Budapesten, a Mit mondanak a tények? - Az új közoktatási törvény küszöbén című szakmai műhelysorozat első konferenciáján. Az Együttnevelés és külön oktatás című tanácskozáson Pokorni Zoltán rámutatott arra: Magyarországon teret nyert, sőt ma már többségi vélemény az oktatási elkülönítés, és néhány éve ez a vélemény harsánnyá is vált.

Magyarországon nem pusztán romakérdésként, hanem társadalmi integrációként fogja fel a kormány a közoktatás integrációját - mondta, hozzátéve, az elmúlt években azonban a kormányzatok hibát követtek el, amikor "pályakezdő, felkészületlen pedagógusok jelentek meg ezekben a speciális programokban". Arról is beszélt, hogy ezt a munkát a pedagógusoknak mindössze néhány százalékos bértöbblettel honorálták.

Kitért arra, hogy Magyarország hibázott, amikor korábban külön-külön hirdette meg a telepfelszámolási és a munkahelyteremtő programot, mert ezek - mint mondta - nem álltak össze egységes egésszé. A fideszes szakpolitikus szerint "a középosztály kockázatként fogja fel", hogy gyermekeit a hátrányos helyzetű diákokkal együtt járassa iskolába, ezért "az integrációból kimenekíti" gyermekét. Ez a kistelepülési iskolák gettósodásával jár, amely folyamatnak "a végén vagyunk" - jegyezte meg. Mint mondta, Magyarország oktatási teljesítményének relatív romlását az határozza meg, hogy "a legkiválóbbakat nem tudjuk teljesítményük maximumára juttatni". Pokorni Zoltán meglátása szerint a társadalmi felzárkóztatás eredményességéért az óvodáztatásra kell koncentrálni, és ezt a leghátrányosabb térségekben fel kell karolni.

Óvott attól is, hogy "fő programmá tegyük a felzárkóztató osztályt, a nulladik évfolyamot", az integrációt szerinte inkább azzal lehetne segíteni, hogy a jelenleginél fiatalabb korban mennének óvodába a gyerekek. Véleménye szerint az egész napos iskolát sem kell azonnal bevezetni, annak néhány elemét is megvalósíthatja egy-egy iskola.

Pokorni Zoltán indokoltnak mondta a központi költségvetés nagyobb szerepvállalását a közoktatásban, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha "ezt összekötik a bürokrácia növelésével", akkor a mostaninál jóval centralizáltabb oktatási rendszer jön létre. Magyarországnak két-három éve van a nagy költségű rendszereinek - többi között az oktatásnak - átalakítására - jegyezte meg.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási elnöki bizottsága és a Tárki-Tudok szervezésében lezajlott tanácskozáson Pálinkás József, az MTA elnöke nyitó előadásában kiemelte: a közoktatási törvény megalkotásakor adatokon alapuló, tudományos állításokra, tényekre van szükség, olyanokra, amelyek pontosan tükrözik azt a helyzetet, amelynek javítására a törvény létrejön. Adatokból, tényekből kiindulva kell megfogalmazni azokat az állításokat, amelyek az új közoktatási törvény legfontosabb tételei lehetnek - hangsúlyozta.

A törvény megalkotásakor a tudomány módszereinek alkalmazásával esély van arra, hogy a sokféle véleményből azokat az állításokat és szabályokat fogalmazzák meg, amelyek leginkább szolgálják az egyén és a közösség érdekét, és e kettő között egyensúlyt teremtenek - emelte ki. Meglátása szerint "versenyre és szolidaritásra kell előkészíteni a tanulókat", s ennek az új közoktatási törvényben is meg kell jelennie.