Nem merült fel olyan tény, amely miatt a magyar ügyészség bármilyen, a jogszabályok által előírt vagy lehetővé tett lépést tehetne az úgynevezett Gripen-ügyben - közölte Széplaki-Nagy Gábor, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője pénteken az MTI-vel. A szóvivő közleményében felidézte: az elmúlt napokban a magyar sajtóban olyan hírek jelentek meg, melyek szerint a Gripen-ügyben új tények vannak, amelyek a magyar ügyészség kezdeményezésére felderíthetők. 

A Népszabadság január 20-án arról számolt be, hogy a svéd ügyészség antikorrupciós főosztályának igazgatója, Gunnar Stetler szerint a Gripen-nyomozás aktája a svéd jogszabályok értelmében titkosítás alatt áll. Hozzátette: a magyar kormány és egy LMP-s képviselő (Dorosz Dávid) kért ugyan információkat az aktával kapcsolatosan, de ő mindkét esetben megtagadta a közlést. Mint mondta, a nyomozati együttműködés csak hatóságok között lehetséges, így amennyiben a magyar ügyészség jogsegélyszolgálat keretében kér adatokat, meg fogja kapni. 

A Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatban közölte: a svéd ügyészség 2007. júliusában a saját eljárását eredetileg azért terjesztette ki Magyarországra, mert az ottani sajtóhírek alapján azt feltételezték, hogy az úgynevezett Vadai-bizottság bűnügyi nyomozást folytat. Ezzel ellentétben Magyarországon nem folyt büntető eljárás, mert semmilyen bűncselekményre utaló adat, bizonyíték nem állt rendelkezésre. A svéd hatóságoktól jogsegélykérelem nem érkezett, az európai uniós igazságügyi együttműködés keretében (Eurojust) a magyar nemzeti tag többszöri kérésére sem került sor információk átadására - szögezte le a szóvivő. 

Hozzátette: ettől függetlenül a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter 2008. április 9-ei kezdeményezésére az ügyészség részletesen megvizsgálta a Gripen Vadászrepülőgépek Beszerzését Vizsgáló Bizottság munkájáról, megállapításairól és javaslatairól szóló jelentéseket, amelyek bűncselekményre utaló adatot nem tartalmaztak, ezért az ügyben "ügyészi intézkedés megtételének szükségessége nem merült fel".

Széplaki-Nagy Gábor emlékeztetett rá: 2008 decemberében - ismételten magyar kezdeményezésre - a svéd ügyész a Eurojust svéd nemzeti tagján keresztül közölte, hogy nem kívánnak jogsegélyt kérni Magyarországtól, majd 2009. június 16-án a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntették. 

Felidézte: a Gripen-ügy szóba került Anders Perklev svéd legfőbb ügyész 2010 áprilisában tett magyarországi látogatása során is. Akkor a svéd legfőbb ügyész elmondta, az ügyet azért zárták le, mivel nem volt remény további bizonyítékok beszerzésére. A két legfőbb ügyész abban állapodott meg, hogy magyar részről az ügyben nincs teendő, ha bármelyik oldalon további, bűncselekményre utaló adat merülne fel, kölcsönösen tájékoztatják egymást közvetlenül vagy a Eurojuston keresztül.

"Ilyen tájékoztatást, vagy egyéb kezdeményezést a Magyar Köztársaság Ügyészsége a mai napig nem kapott. Az európai uniós előírásokat és szokásokat is figyelembe véve ennek bármilyen releváns tény teljesülése esetén meg kellett volna történnie. Ennek hiányában tehát nincs olyan tény, mely tekintetében a magyar ügyészség bármilyen, a jogszabályok által előírt vagy lehetővé tett lépést tehetne az ügyben" - szögezte le a Legfőbb Ügyészség szóvivője.