Egyre látványosabb sikert aratnak azok az Oroszországra mért ukrán támadások, amelyek célja egyrészt az, hogy elvágják Moszkva legjövedelmezőbb bevételi forrását, másrészt pedig az, hogy kézzel fogható közelségbe vigyék a háborút az orosz lakossághoz.
Miközben az ukrán fővárosban egyre több civil áldozatot szednek a becsapódó orosz ballisztikus rakéták, Kijev drónjai nyár derekán is rendületlenül sorozzák az orosz olajfinomítókat, az exportkikötőket és a tankerhajókat, aminek következtében már szinte nincs olyan régiója Oroszországnak, ahol ne lenne valamilyen szintű üzemanyag-ellátási hiány.
Úgyhogy az oroszok már nem csupán a városaikban felrobbanó robotrepülőktől érzik a saját bőrükön a „különleges katonai művelet” valóságát, hanem azon is, hogy akár órákig kell vezetniük, míg olyan benzinkutat találnak, ami még nincs kiszáradva, újabb órákat kell végigvárniuk, míg sorra kerülnek a töltőpisztolynál, és semmi sem garantálja, hogy a célegyenesben nem kell egy türelmetlenebb vásárló jobbegyenesébe belepislogniuk.
