Interjúnk a HVG 28. számában megjelent Nem dobozos termék című cikk teljes változata.
Tavaly nyáron a Sziget komoly veszteségeit látva sejthető volt, hogy egy multitulajdonos ezt nem fogja sokáig finanszírozni. De a szervezők akkor még azt mondták, fel sem merült, hogy önt visszahívják. Tényleg nem volt semmilyen puhatolózás?
Bennem biztosan nem merült fel, hogy visszavásárolnám a céget, és korábban nem is tűnt úgy, hogy a külföldi tulajdonos ki akarna csekkolni. Amióta 2017-ben eladtam a Szigetet, már csak látogatóként jártam vissza, úgy gondoltam, ezt a fejezetét lezártam az életemnek, a fesztiválszervezés már nem az én pályám. Ha netán azt is gondoltam valamiről, hogy én másként csinálnám, a szervezőknek tudatosan nem mondtam el, mert nem akartam a pálya széléről beleszólni az ő dolgukba. Ezért aztán tényleg derült égből villámcsapásként ért, amikor felhívott Kádár Tamás, hogy a tulajdonos ki akar szállni, bezárná a Sziget fesztivált is, és nem akarok-e gyorsan elgondolkodni azon, hogy visszavegyem a szervező céget.
Mire gondolt elsőként?
Kétségbeesés volt bennem, hogy ez iszonyúan felborítaná az életemet, és nem tudom, hogyan tudom majd éppen én megoldani a felmerült problémákat. Hiszen amikor abbahagytam, akkor is pont azt éreztem, hogy kiöregedtem a fesztiválozásból, nem értek már hozzá eléggé, ráadásul ez az azóta eltelt nyolc évben csak rossz irányba változott. De közben az is
nyilvánvaló volt, hogy ha nem vállalom, akkor nem lesz többé Sziget.
Ebben a dilemmában végül azt választottam, hogy legalább adok egy esélyt, és remélhetőleg menet közben megtaláljuk majd a megoldást, hogy jobban működjön. Én persze már nem fogok megfiatalodni, de azt még jól sejtem, hogy mik lehettek korábban a stratégiai hibák, és tudok segítőket találni, ráadásul a meglévő csapatban is megvan szerintem a kellő tudás. Csak eddig nem biztos, hogy jó irányokat jelöltek ki a számukra.
https://hvg.hu/360/20251013_megszunhet-a-sziget-fesztival-gerendai-karoly-a-sziget-jovoje-lobenwein-norbert-oszko-jakab-natalia-ebx
Morális kötelességnek érezte, hogy megvegye a céget?
Igen, hiszen mégiscsak olyan, mintha a gyerekemről lenne szó, érzelmileg is erősen kötődőm a Szigethez, és az itt dolgozók jelentős részét is még én vettem fel, nem akartam hagyni, hogy csak úgy vége legyen. Az persze a visszavásárlás ellen szólt, hogy ilyen nagymértékű veszteség, amit az elmúlt években láthattunk, már túl nagy kockázatot hordoz magában, és a megszokott magánéletemet is alapjaiban érinti a dolog. Az elmúlt években tudatosan úgy alakítottam a vállalkozásaim, hogy mellettük sokat utazhassak a barátokkal, a családdal, ez adott egyfajta feltöltődést, jó közérzetet.
Úgy éreztem, hogy a magam ura vagyok, ehelyett most megint kényszerpályákon kell mozognom.
