Az Új Széchenyi-terv kereteiből, illetve a kormányzat birtokában lévő szén-dioxid kvóták eladásából idén a beharangozott összegnek csak alig több mint a tizedét, hozzávetőleg 10-12 milliárd forintot költenének energiatakarékossági célú épület korszerűsítések segítésére. Ennyi pénzből a szakértők szerint évente csupán néhány ezer ingatlan modernizálható.

Sztranyák József, a Magyar Ingatlantanács elnöke elmondta: a nyilvántartott mintegy 4 millió 250 ezer lakás célú ingatlan közül több százezer szorulna energetikai célú átalakításra. Az ilyen korszerűsítési munkálatok tömeges elvégzése lendületet adhatna az építőipar mellett az ingatlan piacnak is. Az átépített, így takarékosabban üzemeltethető, s egyben komfortosabb érzést nyújtó épületek iránt ugyanis nagyobb a kereslet, mint az elavult, drágán fenntartható építmények iránt.

Emlékezetes: tavaly ősszel Bencsik János államtitkár jelentette be, hogy a kormány 15-20 évre szóló korszerűsítési programot indít, mely egyaránt célozná a lakásállomány és a középületek energiafelhasználást csökkentő felújítását. Bencsik akkor évi 100 ezer lakás megújítását ígérte, hozzátéve, hogy ez a szám pár év múlva 150-200 ezerre emelkedhet. Az ígéretek szerint erre az uniós támogatásokból és a széndioxid-kvóta értékesítéséből 100 milliárd jutott volna.

Ám az Új Széchenyi-tervben az energiatakarékossági célzatú lakástámogatásokra mindössze nyolcmilliárdnyi pályázható forrást különítettek el, a szén-dioxid kvóták eladásából pedig - egy a napokban tett kormányzati bejelentés szerint - idén mindössze 3-4 milliárd forint folyhat be az államkasszába.