szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A vádirat szerint a férfi és felesége az otthonukban együtt nevelték a nő 1996-ban született kisfiát és 2001-ben született közös lányukat; a két gyerekkel a férfi fajtalankodott, illetve a kislányával közösült is.

Első fokon 14 év fegyházbüntetésre ítélte a gyermekeivel fajtalankodó dunavecsei férfit a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szerdán. Sárközy Szabolcs tanácsvezető bíró folytatólagosan elkövetett erőszakos nemi közösülés és folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettében, valamint két rendbeli, kiskorúak veszélyeztetése bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit. A vádlott feleségét, a per másodrendű vádlottját, mint bűnsegédet, 4 év börtönre ítélte a bíróság. A vádirat szerint a férfi és felesége az otthonukban együtt nevelték a nő 1996-ban született kisfiát és 2001-ben született közös lányukat; a két gyerekkel a férfi fajtalankodott, illetve a kislányával közösült is. A másodrendű vádlott tudott mindenről, de nem tett ellene semmit.

Sárközy Szabolcs az ítélet indokolásában elmondta: a gyerekek vallomása, a helyszíni bizonyítékok, valamint az orvos szakértő és a pszichológus szakvéleménye is alátámasztotta azt, hogy a vádban felsorolt cselekmények megtörténtek, azok a két gyermek egész életére kiható traumát okoztak. A bíró mindkét vádlott esetében - valamennyi terhükre rótt cselekményben - megállapította a bűnösséget. A bíróság az elsőrendű vádlottat a közös gyermek szülői felügyeleti jogától, a másodrendű vádlottat mindkét gyermeke szülői felügyeleti jogától eltiltotta.

A bűncselekmény úgy derült ki, a fiú elmondta barátjának, hogy nevelőapja erőszakkal mire kényszeríti, és arra kérte őt, mondja el nevelőjének. Ezután történt feljelentés az ügyben. Az elsőrendű vádlott a bíróság előtt a fajtalankodás bűntettét mindkét gyermek esetében elismerte, de a nemi erőszak elkövetését tagadta. A bíróság a másodrendű vádlott bűnsegédi magatartását is bizonyítottnak látta, valamint a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét is megalapozottnak ítélte.

Az ügyészség mindkét vádlott esetében súlyosításért nyújt be fellebbezést: az elsőrendű vádlott esetében hosszabb időtartamú büntetés kiszabásáért, míg a másodrendű vádlott esetében a börtönfokozat fegyházfokozatra történő változtatásáért. Az elsőrendű vádlott és védője is enyhítésért fellebbez. A másodrendű vádlott szerint a bíró "bűncselekményt követett el", mert őt fel kellene mentenie a bíróságnak, ugyanis az elsőrendű vádlott nem a férje. A bíróság mindkét vádlott esetében fenntartotta előzetes letartóztatásukat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!