2011. január 17-én éjjel a Fejér megyei Kulcs község Duna-partján olyan katasztrófa történt, amelynek szerencsére nem volt áldozata, pedig a föld megcsúszása akár súlyos sérüléseket is okozhatott volna az üdülőterület állandó lakóinak. Sokan ugyanis tartósan is itt laktak, a Hullám utca és a Deák Ferenc utca térségében többen családi házként használták ingatlanjaikat.
Állítólag már 2006-ban is megcsúszott itt a föld, azonban a helybeliek nem figyeltek oda eléggé, tovább folytatták addigi megszokott tevékenységüket: locsoltak, sokan szippantós kocsit sem hívtak, a csapadék- és a locsolóvíz, a „hiányos”, lyukas tárolókból pedig a szennyvíz folyt szépen tovább a Duna felé, áztatva a löszös-agyagos talajt.
Néhányan építettek ugyan betonból támfalakat, vagy futónövényeket telepítettek, teraszokat alakítottak ki, de az egyszerre meginduló fél hegyoldalt természetesen néhány lágyszárú növény nem foghatta meg. Az egymáshoz nem kapcsolódó támfalakat pedig pillanatok alatt megroppantotta a január közepén meginduló talaj.
Néhány ház alapozása rendben volt
Egy-két ház dacolt csak a legsúlyosabban érintetett területen a földcsuszamlással. Szuhay Irmát például egy ilyenben találtuk az elmúlt napokban – ő is csak engedéllyel léphetett be a lezárt területre, amelyet a rendőrség őriz. Macskáit etette, és pakolt az épületben, amely körül hatalmas árok húzódik, s amely mögött vészjóslóan tornyosul egy magas löszfal. Szuhay háza azért nem omlott össze, mert különösen erős az alapozása, vasbetonból készült, méghozzá hálós szerkezetű vasbetonból, akárcsak az ipari épületek. Szuhay szerint szörnyű dolog történt, de bízik abban, hogy újra lesz majd élet a Duna-parton.
Szuhay Irma háza kibírta a csúszást
Stiller Ákos
Kulcs polgármestere, Kiss Csaba kevésbé bizakodó. Szerinte nagyon nehéz a helyzet a katasztrófa által érintett két utcában, viszont szeretné, ha a közeli területeket, ahol még nem indult meg a löszfal, meg tudnák menteni. Elmondta, hogy már 2009-ben pályáztak a partfal megerősítésére, a Dunára néző domboldal csatornázására, vízelvezetésének megoldására. E pályázaton azonban nem nyert az önkormányzat, pedig az akkor készült szakvélemény kimondta, hogy a terület veszélyes, sőt, azt is nagyjából körülhatárolta, hol várható nagyobb talajmozgás.
Megint visszadobták a pályázatot
A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a katasztrófa után ismét benyújtották a pályázatukat, ezúttal - a múlt szerdán - viszont „azzal kifogásolták meg” beadványukat (a kifogást a pályázat befogadója, az illetékes hatóság tette), miszerint „a pályázati kiírásban pályázati célként nem támogatható csatorna kiépítése”. A döntéshozó szerint a katasztrófa után az sem egyértelmű, hogy a földcsuszamlás után van-e szükség egyáltalán még csatornázásra, hiszen ha bontani kell, akkor esetleg nem lesz értelme egy ilyen beruházásnak a süllyedő, mozgó területen.
A terület ugyanis a január 17-ei nagy csuszamlás óta is mozog, egy-egy centis eltéréseket mutat a tűzoltóság által felállított mérce a keletkezett árok mentén. Az árok két oldala között viszonylag kicsi a távolság, vagyis körülbelül fél méteren belül mozdul el egy-egy centit a talaj. Az egyik megroggyant, életveszélyessé vált házon azonban jól látszik, hogy az ereszére akasztott, több méter hosszú inga már jelentősen eltávolodott a kiindulási ponttól.
Még szembetűnőbb a mozgás egy kettérepedt ház sarkán. Orosz Csaba tűzoltó őrnagy, a dunaújvárosi tűzoltóság osztályvezetője elmondta, hogy a katasztrófa napján, amikor a sarok táján kettérepedt az épület, a felső rész még a sarok fölött volt, ma már viszont jól látható, hogy a ház teteje körülbelül 20-30 centivel balra mozdult el. Vagyis az épület alighanem a Duna felé csúszik megállíthatatlanul. A házból egyébként a lakók ki sem tudtak pakolni, mert életveszélyesnek minősítették.
Tűzoltók segítenek
A lezárt területen a dunaújvárosi tűzoltók kísérték végig a hvg.hu munkatársait. Orosz Csaba tűzoltási és műszaki mentési osztályvezető és munkatársai az elmúlt hetekben folyamatosan segítenek a megcsúszott területen lévő lakóknak abban, hogy kipakolhassák lakásaikat, üdülőiket. A tűzoltók hetente többször is a helyszínen ellenőrzik a további csúszást regisztráló mércéket. A védőruhás tűzoltók ottjártunkkor is éppen egy parti épület kiürítésében segédkeztek.
A polgármestertől megtudtuk, hogy 7-8 házat minősítettek összesen életveszélyesnek, majdnem ugyanennyi bontásra ítélt, ám ez a szám még nőhet a későbbiekben, ugyanis a statikusok és a szakértők nap mint nap felfelé módosítják ezeket az adatokat. Tucatnyi épületet csak nagy ráfordításokkal lehet rendbe hozni, vagyis a véglegesen lebontandó épületek száma egyelőre nehezen becsülhető meg.
A csúszás okai
A csúszás okairól a polgármester elmondta, hogy azt a szakértők még vizsgálják, de ő gyerekkorában ismerte ezt a területet. Disznólegelőnek használták a Dunára néző domboldalt, ahonnan források is előtörtek. A mögötte lévő dombok vize táplálta ezeket a vízforrásokat. Ahogy azonban kezdett beépülni a terület, nemcsak a források útját zárták el ideig-óráig, hanem sokan a csatorna híján a földbe engedték a kommunális szennyvizet, illetve locsolták a füvet.
Ez - a csapadékvízzel együtt - megroggyantotta az altalajt, hiszen a löszös föld átereszti a vizet, amely az agyagréteg és a lösz találkozásánál gyülemlett fel. Ilyenkor az alsóbb agyagréteg is megcsúszhat, és persze a lösz is összerogyhat. Így összegezhető a különböző szakértők - véglegesnek nem mondható - véleménye. Annyi bizonyos, hogy a talaj nemcsak megcsúszott, hanem meg is rogyott, vagyis megsüllyedt. Egyes házak éppen ezért nem is a Duna felé dőlnek jelenleg, hanem a „hanyattesés” állapotában vannak, a Duna felől ugyanis néhányat rendesen megalapoztak, és ott még tartja őket valami, de a mögöttük lévő térség 10-20-30 centivel megsüllyedt.
Jól látszik ez a Hullám utcánál, ahol viszont tényleg eltört - ha nem is talaj, de az úttest. Az aszfalt nem bírta a nyomást, csaknem fél méteres a hullámzó útburkolaton helyenként a repedés. „A magasból látszik - mondja Orosz Csaba -, hogy félkörívben húzódik az a repedés, amelynek mentén megsüllyedtek, megroggyantak a házak. A félköríven belül a talaj 30-50 centit süllyedt, így például ma látható olyan kút is, amelynek betonhengere ennyivel jobban kilátszik a földből.”
A Hullám utca és a Deák Ferenc utca a legveszélyesebb
„A Hullám utcában és a Deák Ferenc utcában lévő házak nagy része életveszélyes, bontásra javasolt vagy csak óriási költséggel renoválható” - magyarázta Kiss Csaba. A polgármester hozzátette: „pályázatuk azért sem volt sikeres, mert az itt lakók nem adták meg elég gyorsan a hozzájárulásukat a pályázati beruházások kivitelezéséhez, illetve nem mindegyik járult hozzá a munkálatok végzéséhez a saját ingatlanán. Mivel ezek a nyilatkozatok nem érkeztek be időben, illetve egyes nyilatkozatok nemlegesek voltak, át kellett terveztetni a kész terveket, újra engedélyeztetni, és ez már nem fért bele a rendelkezésre álló hiánypótlási határidőbe”. Így csak a 2011. év elején tudták újra a kész anyagot beadni, amelynek még ki tudja, mi lesz a sorsa. „A területen egyébként összesen több mint 300 ingatlan van, a mostani katasztrófa ebből körülbelül 60 épületet érintett” - jegyezte meg Kiss.
A Hullám utca hullámai
Stiller Ákos
Sokan életvitelszerűen itt laktak, miközben ez elvileg csak üdülőövezetnek számított - tehetjük hozzá. Mindez a mentésnél is kiderült: olyan lakásokat kellett kiüríteni a domboldalon, illetve a Duna-parton, amelyek már nem üdülésre, hanem tartós ottlakásra voltak berendezve.
A tűzoltók segítettek a pakolásban, de ők vágták ki a faoszlopokat is, amelyek a villanyvezetékeket tartották. A póznákat ugyanis magukkal rántották a megcsúszott házak, folyamatos életveszélyt jelentve az utcán lévőkre. Az E.ON munkatársai áramtalanították a környéket, a gázt is kikapcsolta a szolgáltató, ahol kellett.
Belvíz is van Kulcson
A polgármestert egyébként Kulcs déli részén találtuk meg, ahol éppen a belvíz sújtotta épületeket szemlélte meg. A Duna menti faluban ugyanis a folyóparton a partfal omlása okozott katasztrófát, a déli területeken (illetve a falutól északra is) a belvíz árasztotta el a pincéket, illetve a lakóházak melletti kerteket.
Kerti István, a Virághegyi úton a családi háza alatti garázsából szivattyúztatta ki a belvizet az Adonyból segítségül érkezett „brigáddal”. Kerti telke mellett régen, a Rácalmás felé eső részen, lápos tó volt, de aztán eladták a földeket, beszántották, a víz pedig utat keresett magának, és most elöntötte a lakott részeket - magyarázta az idős férfi. Sok betelepülő van itt, akárcsak a partfalomlással sújtott Duna-parti részeken. Dunaújvárosból érkeztek többnyire a déli részre is, hogy itt egy kis kertet alakítsanak ki maguknak, családi házat húzzanak fel. „Ilyen belvízre harminc éve nem volt példa” - mondta Kerti. A polgármester szerint pedig 150 házat érint a belvíz a faluban.
Kerti István mutatja, meddig ért a víz a garázsban
Stiller Ákos
Találkoztunk egy a partfalomlástól és a belvíztől egyaránt messzebb lakó férfival. Ő azt mondta, hogy a faluban gyűjtenek az omlás károsultjainak, de ő nem fog adni pénzt, mert a Duna-parton lakó, üdülő gazdagok nem szorulnak rá az ő támogatására. Amikor azt kérdeztük a község első emberétől, hogy valóban ilyen gyenge lenne-e a faluban az összetartás, Kiss Csaba azt mondta: a partfalomlás miatt széleskörű összefogás jött létre a környéken: szegények és gazdagok egyaránt adakoztak, és a környező települések is adtak pénzt. Mintegy hétmillió forint gyűlt össze Rácalmás, Szabadegyháza önkormányzataitól, a dunaújvárosi Dunai Vasműtől, illetve a paksi atomerőműtől.