Az MSZP és az LMP nélkül vitáztak a leendő alkotmányról a parlamentben

Cser-Palkovics András szerint furcsa, hogy az MSZP nem vesz részt az alkotmányozás parlamenti folyamatában és az is különös, hogy az MSZP az egyetlen párt, amelynek a konkrét véleménye nem ismert az Országgyűlés előtt fekvő alkotmány-koncepcióval kapcsolatban. A kormánypárti képviselő felszólalásában kiemelte, hogy az eseti bizottság javaslata bővítené az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségét és változtatna a bizalmi indítvány intézményén is: a jövőben nem kellene miniszterelnököt jelölni a bizalmi indítvány beadásakor és elfogadása esetén nem járna új miniszterelnök automatikus megválasztásával. A képviselők egyharmada kezdeményezhetne bizalmi indítványt - a jelenlegi egyötöd helyett - és egy képviselő egy ciklusban csak egy indítvány aláírásában vehetne részt.

Nem az a konstruktív ellenzéki, aki "vélt vagy valós kifogásai miatt duzzogva kivonul a vitáról, hanem aki beterjeszti saját javaslatait" - jelentette ki Szili Katalin független képviselő, az alkotmányt előkészítő nemzeti konzultációs testület tagja. A volt házelnök leszögezte: demokrácia nincs ellenzék nélkül, konszenzuális demokrácia pedig nincs konstruktív ellenzék nélkül. Szili Katalin megerősítette: azért vállalta a részvételt a konzultációs testületben, hogy az "elkerülhetetlennek látszó alkotmányozás szociális, demokrata és nemzeti értékekkel gazdagítsa". A független képviselő a parlament második kamarájának visszaállítása mellett érvelt, amely szerinte alapvetően alakítaná át az országgyűlési konfliktusok megoldását, ugyanakkor Szili Katalin szerint sem drágább, sem pedig nehézkesebb nem lenne a törvényhozás.

Horváth Zsolt kormánypárti politikus szerint az új alkotmánynak az új kor kihívásainak kell megfelelnie és ezek közé tartozik a közpénzügyi fejezet témájának előtérbe kerülése is. Horváth Zsolt szerint ebben a fejezetben a költségvetés, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kell, hogy mindenképpen szerepeljenek. A fideszes képviselő kiemelte, hogy a koncepció szerint amennyiben egy adott év március 31-ig nem sikerül elfogadni az azévi költségvetést, akkor az államfő feloszlathatja az Országgyűlést.

Nyikos László (Jobbik) szintén azt hangsúlyozta, hogy a magyar GDP felét kitevő közpénzügyi kiadások "értelmes és hatékony" felhasználásának mindenképpen szerepelnie kell a végleges új alkotmányban. Az ellenzéki politikus emellett felszólalásában a közbiztonság erősítésének alaptörvénybe foglalását emelte ki: szerinte az alkotmányban ki kell mondani, hogy "a magyarság biztonságban érezhesse magát a saját hazájában, és az államnak, kormánynak garantálnia kell, hogy a tisztességes ember személyes és tulajdonának biztonságában élhessen". A jobbikos képviselő hozzátette ezek mellett a magyar nyelv védelmét is szerepeltetné az új alaptörvényben.

Harrach Péter úgy fogalmazott: új rend épül, az új alaptörvény a jövő alkotmánya lesz. A KDNP frakcióvezetője szerint számukra kiindulópontként a Salamon László kereszténydemokrata politikus, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökének vezetésével kidolgozott koncepció szolgál.

Dúró Dóra Jobbik-szóvivő sajtótájékoztatón elmondta, csak módosító javaslatokat tesznek saját koncepció helyett. Azért nem nyújtanak be önálló koncepciót, mert "ha a Fidesz valóban komolyan gondolta volna, hogy az ellenzéki pártok véleményeire kíváncsi", akkor nem törölte volna el azt a passzust, amely négyötödös többséghez kötötte az eseti bizottság által készített és a parlament által most tárgyalt koncepció elfogadását. A Jobbik ragaszkodik a magyar föld "forgalomképtelenségéhez a külföldiek számára", a határon túli magyaroknak biztosítandó szavazati joghoz, a magzati élet védelméhez, a közbiztonsághoz való alapjoghoz, valamint a "volt kommunista rendszer vezetőinek kizárásához az állami vezetők közül".