Emiatt nyilván többet kell majd fizetni a cukrászati, édesipari termékekért. Az uniós "cukorreform" kvótákat ír elő az egyes tagországok számára, ami végül azzal a következménnyel jár, hogy mára Magyarországon a fél tucat helyett egyedül a Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme gyárt cukrot.
   
Magyarországon évente több mint 300 ezer tonna cukor fogy, s ebből a kvóta alapján 105 ezer tonnát gyártunk, s jelentős mennyiséget mi is kereskedőktől vásárolunk – nyilatkozta a lapnak Fábián Zoltán, a cég kereskedelmi igazgatója. Legalább 200 ezer tonna cukor külföldről érkezik, a szállítási költséggel megemelt áron. A cukrot többnyire euróért szerzi be a Magyar Cukor Zrt. és a hazai nagykereskedők is, így a forint–euró árfolyam is mozgatja az árakat.
   
Mindezt tetézi, hogy a világkereskedelemben mára cukorhiány alakult ki. Az egyik legnagyobb termelő, Brazília – az észak-afrikai politikai válság miatti olajhiánytól tartva – alig exportál nádcukrot, abból inkább bioetanolt gyárt, elsősorban a városi közösségi közlekedés számára. Ausztráliában az évszázad esőzései, az árvizek, a nagy kiterjedésű tüzek mintegy 2 millió hektáron pusztították el a cukornádültetvényeket.
   
A világkereskedelemben kialakult cukorhiány másik oka  Kína, India gazdasági növekedése, az ezzel járó életszínvonal-emelkedés, a növekvő cukorfogyasztás. A kőolaj árának növekedése az energiaigényes cukoripar költségeit ugyancsak hátrányosan
érinti – mondta el a szakember.
   
Bráth Zoltán, a Magyar Cukor Zrt. mezőgazdasági vezérigazgatója még hozzátette: az évtized közepén még 40 ezer hektáron termesztettek a gazdák cukorrépát. Ez a vetésterület mára 14-15 ezer hektárra csökkent. Ezt a területet a zrt. 80 százalékban leszerződte, és vélhetően a fennmaradó területre is megkötik a megállapodást.