Szabó Gábor indítványában arra hivatkozik, hogy a bortörvény a mulasztási bírság kiszabása esetében nem biztosítja az érdemi eljáráshoz való jogot, és kizárja az érdemi jogorvoslat lehetőségét.

A borász beadványában azt is alkotmányellenesnek tartja, hogy a száz százalékos bírság hátrányos helyzetbe hozza a borászatban dolgozókat, így "nem valósul meg a gazdasági viszonyokban elvárható jogegyenlőség".

A Bonyhád környékén 140 hektár szőlőt művelő Szabó Gábor az MTI-nek elmondta: 2009-ben 1,4 millió forint bírságot szabtak ki rá, mert tízmilliós nagyságrendű kintlévőség miatt nem tudta időben befizetni a forgalomba hozatali járulékot. Közölte, azért fordult az Ab-hez, mert aránytalannak tartja a bírság mértékét, Magyarországon ugyanis az elfogadott mérték a jegybanki alapkamat kétszerese. Szabó Gábor jelezte: nem egyedül van a problémával, környezetében egy borászati cégnek 21 millió forintos mulasztási bírságot kellett befizetnie a borászati hatóság számára.

A 2004-es bortörvény szerint a földrajzi jelzést nem viselő borok után 5, az oltalom alatt álló eredetű borok után 10 forint forgalomba hozatali járulékot kell fizetni literenként; az összeget közösségi bormarketingre fordítják.

A törvény arról is rendelkezik, hogy aki a határidőre nem fizeti be a járulékot, arra a tartozáson túl azzal megegyező összegű, de legalább ötvenezer forint mulasztási bírságot szab ki a borászati hatóság; az összeg a központi költségvetés bevétele.