Sem családi szavazati jog, sem képviselői összeférhetetlenség nem szerepel majd az alkotmányban a Magyar Hírlap értesülései szerint.
A visszaküldött - közel kilencszázezer - alkotmányozási kérdőívekből az derül ki, hogy a válaszadók nyolcvanöt százaléka elutasítja a családi – vagyis a gyerekek után járó - szavazati jog bevezetését, így ez az alkotmány szövegébe nem kerül be - írja a Magyar Hírlap.
A lap úgy tudja: a határon túliak szavazati jogát sem az alkotmányban rögzítik majd, hanem kétharmados törvényben. Azt még nem lehet tudni, hogy egy számunkra létrehozott listára vagy a pártok országis listájára voksolhatnak-e. A képviselői összeférhetetlenségéről - vagyis, hogy egy önkormányzati képviselő ne legyen országgyűlési honatya is - szintén nem az alkotmány rendelkezik majd.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
