A választójog kérdése egy változtatható dolog - ezt mondta a Független Hírügynökség kérdésére Lövétei István alkotmányjogász. Lövétei István a Független Hírügynökségnek felidézte, hogy mindig is vita volt azon, hogy a választójog rendszere tökéletes-e.

Korábban is többször felvetődött már, hogy a fiatalok ugyan 18 éves korukban lesznek nagykorúak, ám bizonyos kérdésekben nyilváníthatnának véleményt már korábban is. Ennek lenne az egyik módja az, ha a választójogi korhatárt 18-ról 16 évre csökkentenék, ahogyan az például Ausztriában is van. Az alkotmányjogász véleménye szerint mindez társadalmi értékítélet kérdése.

A kiskorú gyermekek után járó szavazati jog lehetőségével kapcsolatban Lövétei István leszögezte: véleménye szerint az nem jó út, hogy a gyerekek számától függetlenül egy plusz voks járjon a családoknak. Ez ugyanis megbontaná és sértené a szavazati egyenjogúságot, ugyanis egy gyerek vagy éppen hét gyerek után is csak egy szavazat járna.

Az - megfogalmazása szerint - nem egy "borzalmas elv", hogy a kiskorú gyermekek számának megfelelő plusz szavazati jogot kapjanak a családok. Itt azonban kiemelte, hogy a lebonyolítására még nem alakult ki elfogadható megoldás, kérdés például, hogy az egy gyermek után ki adja le a voksot. Más tehát gondolkozni a dolgon és megint más mechanikusan bevezetni - tette hozzá.

Lövétei István a választójog kérdésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy fejlődő dolog, amit ma nem találunk valamiért megfelelőnek, az egy másik korszakban egy más értékrend alapján elfogadható lehet. Visszautalt itt arra, hogy például száz évvel ezelőtt Angliában a nők nem szavazhattak, most pedig már senki sem tartja irreálisnak, hogy a nők is voksolnak.