szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Azt, hogy a médiatörvény mely területekre terjedjen ki, eltérően ítélték meg az Amerikai Kereskedelmi Kamara (Amcham) hétfői budapesti kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja a Médiajogról - tárgyilagosan elnevezésű rendezvényen hangsúlyozta: "a sajtó szabályozása nem ördögtől való", eddig is létezett sajtótörvény, és az Alkotmánybíróság is kimondta, nincs akadálya annak, hogy a jogalkotó speciális ágazati szabályokat állapítson meg az írott sajtónak. Hozzátette: a sajtó önszabályozása Magyarországon nem alakult ki, így az új médiatörvényt a társadalmi érdek indokolta. Az internetes tartalmak szabályozásáról elmondta: az uniós országok többsége próbálkozik vele.

Az egységes médiaszabályozás mellett érvelt Balázs Csaba, az Econet.hu Média és Vagyonkezelő Nyrt. igazgatósági elnöke is, kiemelve: egyre kisebb a jelentősége annak, hogy egy tartalom milyen technológiával jut el a felhasználókhoz. Trinn Gábor ügyvéd úgy vélte: a médiaszolgáltatás elsősorban gazdasági tevékenység, így a hatósági felügyelete éppúgy indokolt, mint ahogy az megvan a versenyjog és a fogyasztóvédelem területén.

Liberalizálta a reklámszabályokat

Péntek Zoltán, a TV2 jogi irodájának vezetője arról beszélt: az új médiatörvény - amelyet a televíziós piac szempontjából mindenképpen szükségesnek ítélt - legnagyobb előnye, hogy liberalizálta a reklámszabályokat. Detrekői Zsuzsa az Origo Zrt. képviseletében kifejtette, miközben a televíziók esetében szükséges volt a korábbi médiatörvény leváltása, a nyomtatott és internetes sajtó esetében ez nem feltétlenül van így.

Így vélekedett Polyák Gábor médiajogász is, akit tavaly februárban Sólyom László köztársasági elnök és Bajnai Gordon miniszterelnök az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) élére jelölt. Szerinte az 1996-os médiatörvény sok kárt okozott, ennek következményeként számos magyar nyelvű televízió nem magyarországi joghatóság alatt működik. Kiemelte ugyanakkor, hogy hasonló szabályozási kényszer az írott sajtó esetében nem volt, az interneten pedig mindig lesznek olyan jogsértések, amelyekkel az állam nem tud mit kezdeni.

Nehéz-Posony Márton ügyvéd is úgy ítélte meg, hogy a médiaszabályozás kiterjesztésére nem volt szükség, a nyomtatott sajtó és a hírportálok működésének az alkotmány, a polgári és a büntetőjog kellő keretet biztosít. Az internetes újságok regisztrációjának kötelezővé tételét szerinte legfeljebb az indokolta, hogy legyen kit felelősségre vonni.

Erre reagálva Koltay András aláhúzta: a regisztráció csak formai kötelesség, nem a sajtószabadság akadálya, és ez, ha máskor nem, az Európai Bizottság kifogásai nyomán megszületett törvénymódosítással kiderült. Szólt arról is, hogy a médiahatóságnak rendkívül empatikusan és körültekintően kell eljárnia, amikor - az akár a törvény által védett titkot magában foglaló adatot tartalmazó dokumentumokra is kiterjedő - iratbetekintési jogát gyakorolja, "ha egyáltalán fogja ezt a jogkörét alkalmazni".

"Attól, hogy egy puding ronda, még lehet finom"

Polyák Gábor azzal kapcsolatban, hogy a médiatörvényt többek szerint a jogalkalmazást látva lehet majd csak megítélni (a sajtótermékekre és a hírportálokra vonatkozó szabályok pedig csak július elsején lépnek hatályba), elmondta: van olyan "ronda puding", amelyet az ember nem akar megkóstolni. Mint mondta, a jogalkalmazási tapasztalatok nélkül is sejthető, hogy az új szabályozás öncenzúrát szül, ezért bizonyos álláspontok el fognak tűnni a nyilvánosságból.

Koltay András szerint viszont "attól, hogy egy puding ronda, még lehet finom". A jövőbeni jogalkalmazás pedig szavai szerint támaszkodni fog a bírósági gyakorlatra és az ORTT döntéseire. Hangsúlyozta, a médiatanács nem egyéni jogsérelmekről dönt, hanem a társadalmi érdeket kell érvényesítenie.

A televíziós szabályokkal kapcsolatban szóba került, hogy a televíziók nem gyakorolhatják kizárólagos közvetítési jogukat oly módon, hogy a közönség több mint húsz százalékát kizárják a kiemelten nagy jelentőségű események nyomon követéséből. Hogy melyek ezek az események, azt nyilvános meghallgatás után a Médiatanács állapítja meg. Ezzel összefüggésben Koltay András hangsúlyozta, hogy - az európai szokásoknak megfelelően - elsősorban sportközvetítések kerülhetnek fel erre a listára.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!