Szájer József, aki a nemzeti konzultációs testület vezetője, a Polgári Magyarországért Alapítvány által rendezett tanácskozáson közölte: javasolja Orbán Viktor miniszterelnöknek, Schmitt Pál államfőnek, hogy hozzanak létre egy olyan társadalmi bizottságot - demográfusokból, jogászokból, közéleti személyiségekből, a családok képviselőiből -, amely alaposan megvizsgálja a gyermekek után járó szavazati jog kérdését, majd arról jelentést készít. A politikus kezdeményezi azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia indítson kutatásokat a témában.
   
A fideszes EP-képviselő beszédében botránynak nevezte, hogy jelen pillanatban nem egyenlő a választójog, hiszen - mint mondta - egy jelentős társadalmi csoport, a gyermekeké, meg van fosztva a társadalmi ügyekben való aktív részvételtől, nincs képviselete a rendszerben.
   
Szájer József rámutatott: a gyermekek utáni szavazati jog sehol a világban "nem jutott olyan messze", mint Magyarországon, ahol bekerült a kormánypártok alkotmányjavaslatába. Az új alaptörvénybe ugyan - a nemzeti konzultációban mért elutasítás alapján - várhatóan nem fog bekerülni, de a politikus szerint a vitát tovább kell folyatni, hogy a társadalom véleménye megváltozzon. Megjegyezte, a cigánykérdésnek a családi szavazati jog ügyébe való "belekeverését" erkölcstelennek, elhibázottnak, tudatos félreinformálásnak tartja.
   
Balog Zoltán államtitkár, fideszes képviselő, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke köszöntőjében elmondta, személy szerint támogatója annak, hogy plusz szavazat járjon a gyermeket nevelőknek. Úgy tűnik, ez most nem valósul meg, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell beszélni erről a témáról - hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, bízik abban, hogy változni fog azok aránya, akik mereven elutasítják ennek bevezetését.
   
Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi szavazati joggal átalakulna a politikai kampány, változna a költségvetés, az adórendszer és a társadalom családokkal kapcsolatos felfogása is. Hangsúlyozta, rendkívül alacsony ma a termékenységi ráta Magyarországon; a mostani körülbelül 90 ezer helyett évente 140 ezer gyermeknek kellene születnie. "A demográfiai helyzet radikális beavatkozást igényel" - jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte ha a pártok továbbra is nyolc-, nem pedig tízmillió voksért versengenek, akkor ez a radikális beavatkozás várhatóan elmarad.
   
A kormánypárti politikus is erősen eltúlzottnak nevezte azt az ellenérvet, hogy a családi szavazati joggal megnőne a romák súlya a szavazásokon.
   
A konferencián a Nagycsaládosok Országos Egyesületének volt elnöke, Szabó Endre felidézte, hogy a szervezet már régóta szorgalmazza a gyermekek után járó szavazati jogot. Ezt a társadalom túlnyomó többsége ugyan ellenzi, de a kérdést napirenden kell tartani, az ugyanis nem tartható, hogy a társadalom mintegy húsz százaléka képviselet nélkül legyen - mondta, ugyancsak rámutatva arra, hogy a politikai kampányokat is megváltoztatná a családi szavazati jog bevezetése, és talán komolyabban foglalkoznának a cigányság gondjaival is.
   
Egykori, 1996-os parlamenti felszólalására emlékeztetett a tanácskozáson Mécs Imre volt SZDSZ-es, MSZP-s országgyűlési képviselő. A politikus már akkor, 15 évvel ezelőtt is a gyermekek utáni extra szavazati jog szükségességéről szólt az alkotmányvitában. A választójog általános és egyenlő, minden állampolgárt megillet - idézte akkori beszédét, amelyben feltette a kérdést, hogy miért ne képviselhetné a szülő, illetve a gyám a gyermekeit. Mécs Imre megjegyezte: 1996-ban a Ház minden oldala szinte teljes egyetértésben utasította el kezdeményezését.
   
Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a gyermekek után járó szavazati jogot szakmailag elfogadhatatlannak tartja, a többes szavazati jog ugyanis - mint kiemelte - összeegyeztethetetlen a választójog egyenlőségének elvével. A kiskorúak választójogát ugyanakkor kifejezetten jó ötletnek véli. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az egyenlőséget nem sértve a személyes joggyakorlástól kellene elszakadni, amellyel összefüggésben megjegyezte, "a technikai kérdésekre mindig van technikai válasz".
   
Az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultáció eredménye alapján Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hétfőn nyújtotta be a frakciószövetség alaptörvény-javaslatához azt a módosító indítványt, amelyben kezdeményezték, hogy az új alkotmány mégse tartalmazzon rendelkezést a gyermekek utáni szavazati jog lehetőségéről. Lázár János ugyanakkor sajtótájékoztatóján azt mondta, az erről szóló társadalmi-szakmai vitát folytatni kell. A miniszterelnök hétfőn a Magyar Televízió Az Este című műsorában a nemzeti konzultáció eredményére utalva úgy fogalmazott: "fáj a szívem azért, hogy az emberek végül is kidobták a családi szavazati jog lehetőségét".