Az Országgyűlés hétfői egynapos ülésén fejezi be a kormánypárti alaptörvény-javaslat részletes vitáját. A képviselők a megszokott interpellációs blokk előtt, összesen öt órában utoljára szólhatnak hozzá a készülő alaptörvény tervezetéhez, amennyiben ahhoz a későbbiekben már nem érkeznek további módosító indítványok. Mindezek előtt Orbán Viktor miniszterelnök hazánk EU-elnökségéről tartott beszámolót a Parlamentben. Orbán hangsúlyozta: magabiztosan és elszántan ki kell állnia az országoknak saját érdekeikért. Magyarország szerinte ma már képes erre, sikeresen tudja megvívni ezeket a harcokat. Szerinte Magyarország erősebb és függetlenebb, mint 20 éve volt. A kormányfő azt is hangsúlyozta: Magyarország erős Európát akar.

Alkotmányozási napirendek

A pénteken kezdődött részletes vitához hasonlóan a hét első napján is terítékre kerülhet az a kormánypárti frakcióvezetők által benyújtott javaslat, amely 15 tagúra növelné az Alkotmánybíróság (Ab) létszámát, és amely költségvetési kérdésekben csak akkor jogosítaná fel ismét teljes körű döntésre a testületet, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.

A honatyák emellett ma is kifejthetik véleményüket a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetőségének kimondásáról, vagy például a gyermekek után járó szavazati jog és a vármegye elnevezés elvetéséről, továbbá arról is, hogy az igennel szavazó képviselők neve mégse szerepeljen az alaptörvény végén.

Az alkotmányozás előzetes menetrendje alapján a parlament alkotmányügyi bizottsága április 6-án és 7-én ül össze utoljára; amennyiben ekkor nem születnek újabb módosító javaslatok, akkor a határozathozatalok előtt már csak Kövér László házelnök mond előterjesztőként zárszót.

Az Országgyűlés az új alkotmány április 18-ra tervezett elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket. A végleges alkotmányjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az államfő várhatóan április 25-én, ünnepélyes keretek között írja alá a szöveget.

Az alkotmányozás parlamenti szakaszának kezdetén két javaslatról nyílt meg az általános vita, a képviselők a Fidesz-KDNP által benyújtott, Magyarország Alaptörvénye címet viselő előterjesztéshez és a független Szili Katalin A Magyar Köztársaság Alkotmánya elnevezésű javaslatához szólhattak hozzá. A kormánypártoknak és az ellenzéknek erre egyaránt összesen 20-20 óra állt rendelkezésre, ám az MSZP és az LMP nem vesz részt a vitában.