A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Továbbra is megosztottak a képviselők a bírók szolgálati jogviszonyának általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötése ügyében - derült ki az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának csütörtöki ülésén, amelyen - kizárólag fideszes tagok támogatásával - a testület úgy döntött: bizottsági módosító indítványként terjeszti a Ház elé azt a javaslatot, amely az alaptörvénybe emelné, hogy bíróvá az nevezhető ki, aki a 30. életévét betöltötte és a bírói szolgálati jogviszony az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn. A jelenlegi szabályozás szerint a korhatár 70 év.
A módosító indítvány új elemként tartalmazza azt is, hogy a hivatásos bírákat "sarkalatos törvényben meghatározottak szerint" nevezi ki a köztársasági elnök, azaz a kinevezés részletes szabályait a bírósági törvény tartalmazza majd.
A javaslat beterjesztésére végül nemmel szavazott KDNP-s Rubovszky György az ülésen egyebek között azzal érvelt leszállítása ellen, hogy az új alaptörvény hatályba lépéséig már csak valamivel több mint fél év van hátra, ami elfogadhatatlanul kevés idő a felkészülésre, ráadásul a 19 megyei bírósági elnökből 12, az ítélőtáblák elnökei közül pedig 2 kényszerülne emiatt nyugdíjba vonulni. Jelezte azt is, hogy a kezdeményezés mélységesen felháborította az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjait.
Bejelentette: külön szavazást kérnek majd a javaslatról, amelyet szerinte a KDNP-frakció jelentős része jelenlegi formájában nem fog megszavazni.
A tanácskozáson az ellenzéket egyedül képviselő Jobbik részéről Gyüre Csaba bizottsági alelnök emlékeztetett arra, hogy kedden tárgyalták a fideszes Lázár János - végül egyharmados támogatást sem kapott - indítványát a témában. Nem érti - mondta - az újbóli napirendre vételét.
A javaslatot a bíróság szuverenitása elleni támadásnak értékelte. Szerinte a Fidesz a saját emberét akarja kinevezni a Legfelsőbb Bíróság élére, aki majd a Fidesz embereit ültetheti a megyei bíróságok élére. Úgy látja, a hirtelen váltás a bíróságok működőképességét tekintve is problémákat okozhat, és alapvetően vitatta, hogy a bírói nyugdíjazás szabályait az alkotmányban kellene rendezni.
A fideszes Turi-Kovács Béla, aki később tartózkodott a javaslat benyújtásáról tartott szavazáson, szerencsétlennek tartotta az időpontot a kérdés rendezésére, mondván, az politikai következtetések levonására adhat alkalmat. Szerinte is inkább a sarkalatos törvények tárgyalása során kellene foglalkozni ezzel. Erre a felvetésre Rubovszky György felvetette: ha van ilyen akarat, évek alatt, fokozatosan lehetne bevezetni egy ilyen korhatárcsökkentést.
A javaslat bizottsági benyújtását 14 fideszes igen, 5 KDNP-s és jobbikos nem szavazat és két - fideszes és kereszténydemokrata - tartózkodás mellett támogatta a testület, amelynek üléséről az MSZP és az LMP ismét távol maradt. A bizottság döntéséről az MTI kérdésére Balsai István, a testület fidszes elnöke az ülés után - annak kapcsán, hogy kedden még egyharmadot sem kapott a vitát kiváltó szabályt is tartalmazó, Lázár János által jegyzett javaslat - azt mondta: "új körülmények merültek fel".
A bizottság egyébként - vita nélkül - döntött egy másik bizottsági indítvány benyújtásáról is. Ez a közigazgatási szervek működését meghatározó legfontosabb alapelveket pontosítva rögzítené, hogy az állam működésének hatékonysága, "így különösen a nemzeti érdek érvényre juttatása", a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.
