Hűvösnek mondható az új médiatörvény fogadtatása. A megkérdezettek döntő többsége (88 százaléka) hallott arról, hogy a parlament karácsony előtt néhány nappal elfogadta a jogszabályt, és az egyetértés átlagos mértéke 100 fokú skálára kivetítve 45 pont.
Ez persze jelentős különbségeket takar: a törvény megítélése egyedül a Fidesz szavazótáborában haladja meg az 50 pontot, minden más szavazói csoportban (különösen az MSZP és az LMP hívei körében) lényegesen elmarad attól. Beszédes adat, hogy a kormánypárti szavazótábor 27 százaléka sem ért egyet a törvénnyel, és további 19 százalékuk nem tudott – esetleg nem akart – véleményt mondani róla.
Ami a média új szabályozását illeti, a válaszadók 22 százaléka egyetlen konkrétumot sem tudott megnevezni, a legismertebb jogszabályi változásokat is csak nagyjából minden harmadik válaszadó idézte fel.
A legtöbben – talán éppen az érintett kereskedelmi csatornák hírműsorainak köszönhetően – a bűnügyi hírek arányának korlátozását említették (34 százalék), de szinte ugyanennyire ismert az is, hogy a médiahatóság akár rendkívül magas bírságokat is kivethet.
Egyes változások (elsősorban a fiatalkorúak védelme és a magyar műsorok arányának emelése) javíthatták a médiatörvény megítélését, ám a Médiatanács hatásköre és összetétele, valamint a közmédiumok és a hírszolgáltatás központosítása inkább negatív hatással lehetett az álláspontokra.
A közvélemény a törvényhozás módját és a médiahatóság széles hatáskörét rosszallóan fogadta. Bár a kormány el tudta kerülni az (egyéni indítványként benyújtott) törvénytervezet szakmai és társadalmi vitáját, csak minden negyedik válaszadó gondolja úgy, hogy nem is feltétlenül szükséges az ilyen tervezetek időigényes egyeztetése.
Ezzel szemben minden szavazói csoportban, tehát a kormánypártiak körében is többségben vannak azok, akik az ilyen horderejű kérdésekben mindenképpen szükségesnek tartanák az előzetes egyeztetést (a válaszadók 61 százaléka, ezen belül a Fidesz-szavazók 46 százaléka tartaná ezt fontosnak).
A többség a sietős törvényhozásról sem vélekedik pozitívan: tíz közül hat válaszadó úgy érzi, hogy ilyen fontos jogszabály megfogalmazásához és az alkalmazásra való felkészüléshez sokkal több időre lett volna szükség.
Ami a Médiatanács jogkörét illeti, egyedül a Fidesz-szavazók körében vannak többségben azok, akik indokoltnak látják ennyire erős jogkörű testület létrehozását. A válaszadók több mint fele ezzel szemben aggályosnak tartja, ha egy testületnek, amely nem független a kormánytól, ilyen széles a hatásköre.
A válaszadók relatív többsége (46 százaléka) attól tart, hogy a negatív külföldi visszhang sokat árthat Magyarország nemzetközi tekintélyének, de minden tizedik úgy véli, hogy a mostani fokozott figyelem javíthat Magyarország imázsán.
Módszertan
A felmérést 2011. január 14-e és 18-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazásra jogosult lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
HANN ENDRE – LAKATOS ZSUZSA
