szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A lázongó arab országok hasonlóságait és különbségeit, a forradalmak hátterét és az iszlamista szervezetek szerepét vázolták fel szakértők szerdán egy a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Az Euroatlanti esték előadássorozat keretében Megmozdult az arab világ címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa, Gazdik Gyula, a Stratégiai Védelmi Kutató Intézet (SVKI) munkatársa és Csicsmann László, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója vett részt.

N. Rózsa Erzsébet szerint Moammer el-Kadhafi líbiai vezető középkori uralkodóként reagált a hatalmát megkérdőjelező lázadásra. Hangsúlyozta, hogy a közel-keleti forradalmak hátterének megértéséhez fontos a térség kettős arculatának megismerése, amelyet az uralkodó-alattvalói, valamint a nyugati struktúrák összeolvadása jellemez. Az MKI kutatója szerint bár a gyarmatosítás komoly nyomokat hagyott a térségen, az uralkodói-alattvalói struktúra idomult az idők változásához, és saját képére szabta a nyugatiak által ismert demokráciát. Így lehetséges az, hogy több országban a hatalom évtizedeken és államformákon át lényegében ugyanannak a szűk elitnek a kezében maradt.

Gazdik Gyula a forradalmak gazdaságtörténeti vonatkozásaira mutatott rá, kiemelve, hogy szakértők már 2006-ban megkongatták a vészharangot arra az esetre, ha húsz éven belül nem sikerül 100 millió munkahelyet teremteni a térségben. Csicsmann László a lázongó országok hasonlóságait és különbségeit elemezve elmondta, hogy Bahrein kivételével az egykori forradalmi rezsimek intézményesüléséből született "poszpopulista köztársaságokról" lehet beszélni. Ezektől a rendszerektől nem idegen a tekintélyelvű kormányzás, az örökös kiválasztása, valamint a jelentős állami szerepvállalás a gazdaságfejlesztésben.

Az előadás egyik központi kérdése az iszlamista szervezetek előretörése volt. N. Rózsa Erzsébet szerint a váratlan eseményeknek az ellenzéki erők nem igazán tudtak az élére állni, inkább úsztak az árral. A kutató kiemelte, hogy nincsenek pontos adatok arról, mekkora a Muzulmán Testvériség támogatottsága Egyiptomban, és a párttá szerveződés mindig fordulópontot jelent egy korábban lázadó szerepet játszó szervezet számára. Gazdik Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a testvériség soraiban hatalmasak a különbségek a fiatalok és az idősek elképzelései között, és ezek a törésvonalak erőteljesebben a felszínre kerülnek most, hogy a Hoszni Mubarak megbuktatott egyiptomi elnökkel szembeni egységes fellépésre már nincs szükség.

Csicsmann László hangsúlyozta, hogy egyes szakértők posztiszlamista forradalmakról beszélnek. A Corvinus Egyetem oktatója elmondta, hogy az utóbbi években széles körben elterjedt az iszlám jelszavak használata, s már nemcsak az iszlamista szervezetek használják ezeket, de a mérsékeltnek számító politikai erők - köztük a török kormánypárt, az AKP, illetve Mahmúd Abbász palesztin elnök szervezete, a Fatah - is. Ugyanakkor a hetvenes évek radikalizmusa enyhült, az iszlamisták visszafogottabbakká váltak, és gyakran igyekeznek beilleszkedni az adott ország politikai életébe. Csicsmann alaptalannak tartja az iszlám állammal kapcsolatos nyugati félelmeket, szerinte a Közel-Keleten inkább a vallási értékekkel megtöltött szekuláris rendszerekre van igény.

N. Rózsa Erzsébet szerint a térség országainak állampolgárait büszkeséggel töltik el a forradalmak, s erre jó példa, hogy a konferenciákon korábban franciául felszólaló észak-afrikai értelmiségiek ma arabul intézik szavaikat az összegyűltekhez. Az MKI kutatója úgy gondolja, hogy az események egyik legnagyobb "nyertese" Irán, míg a "vesztesek" oldalán az Egyesült Államok és Izrael áll. Ugyanakkor Gazdik Gyula Egyiptom szerepének erősödését emelte ki. Szerinte az iráni hadihajók átengedése a Szuezi-csatornán, a rafahi határátkelő megnyitása, valamint a palesztin megbékélési egyezmény nyélbe ütése is azt bizonyítja, hogy az iráni-izraeli-török trió mellett egy negyedik regionális hatalom van felemelkedőben.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Rétvári szerint február közepén tudhatjuk meg, hány embernek nem jár ingyenes egészségügyi ellátás

Rétvári szerint február közepén tudhatjuk meg, hány embernek nem jár ingyenes egészségügyi ellátás

Egy túszválság, amely megváltoztathatta egy amerikai elnökválasztás eredményét

Egy túszválság, amely megváltoztathatta egy amerikai elnökválasztás eredményét

Mi köze a vécétartályomnak az elsivatagosodáshoz?

Mi köze a vécétartályomnak az elsivatagosodáshoz?