szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Kocsis Máté és Németh Szilárd István fideszes képviselők által jegyzett, „Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról” szóló javaslatot a bizottság 14 igen, 3 nem és négy tartózkodás mellett biztosította támogatásáról.

Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti bizottsága tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta az elsősorban a Gyöngyöspatán történtek kivizsgálását célzó, az egyenruhás bűnözést vizsgáló eseti bizottság felállításáról szóló javaslatot hétfői ülésén.

A Kocsis Máté és Németh Szilárd István fideszes képviselők által jegyzett, „Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról” szóló javaslatot a bizottság 14 igen, 3 nem és négy tartózkodás mellett biztosította támogatásáról.         

Kocsis Máté, a bizottság elnöke ismertette: a Gyöngyöspatán kialakult helyzet álláspontja szerint nem feltétlen az ottani közbiztonsági állapotokra vezethető vissza. Mint mondta, a kormány is ismeri azokat a közbiztonsági kihívásokat, amelyekkel meg kell küzdenie. Hozzátette: „állítjuk, hogy az elmúlt hónapokban erre adott politikai jellegű válaszok nem szolgálják a közbiztonság érdekét”.    

Eiselt György, a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára ismertette: a szaktárca támogatja a bizottság felállítását, mert a testület valós eseményekre világíthat rá és olyan politikai támogatottságot vizsgálhat, amire a rendőrségnek nincs lehetősége.    

Az ellenzéki képviselők közül Iváncsik Imre (MSZP), Dorosz Dávid (LMP) és Volner János (Jobbik) szólaltak fel. Valamennyien paritásos bizottság felállítását javasolták. Iváncsik Imre és Volner János azt is kritikával illette, hogy álláspontjuk szerint már a javaslat megfogalmazása előrevetíti, hogy az ellenzéki pártokat akarja vizsgálni a testület.    

A javaslatban a bizottság feladatát nyolc pontban határozzák meg, ennek egyik pontja „annak megállapítása, hogy az Országgyűlésben képviselettel rendelkező ellenzéki pártok közvetett vagy közvetlen módon részt vettek-e az ország közrendjének, közbiztonságának és köznyugalmának megzavarásában, és ha igen, azt milyen szándékkal és céllal tették”.    

Kocsis Máté az ellenzéki felvetésekre – különösen a szocialista politikusok által javasolt vizsgálóbizottsági észrevételekre - azt mondta: azért az eseti bizottság a megfelelő forma, mert nem csak vizsgálódniuk kell, de javaslatokat is meg kívánnak fogalmazni. Ennek alátámasztása érdekében úgy fogalmazott: szerinte a Gyöngyöspatán kialakult helyzet túlmutatott a településen és reményét fejezte ki, hogy érdemi javaslatokat terjesztenek elő, amelyek túlmutatnak a kialakult helyzet okain és javaslatot terjesztenek elő a hasonló esetek elkerülésére.    

Ellenzéki képviselők bírálták a javaslatnak azt a pontját is, amely rögzíti, hogy az eseti bizottság tagjának csak az választható meg, aki érvényes „C” típusú nemzetbiztonsági átvilágítással rendelkezik, amely ellenőrzés kockázati tényezőt nem állapított meg, valamint titoktartási nyilatkozatot tett. Az ezzel összefüggésben megfogalmazott kritikákra Kocsis Máté azt mondta: bízik benne, hogy nem műbizottság lesz a testület és nem zárt ajtók mögött folytatnak csörtéket, hanem érdemi javaslatokat terjesztenek elő. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!