Az erről szóló levelet a szakszervezet szerdán az összes parlamenti képviselőhöz eljuttatta. Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára az MTI-nek is megküldött levélben a szakszervezet álláspontjára hívta fel a képviselők figyelmét, az új alaptörvény életbe lépését megelőzően szükséges átmeneti rendelkezések megalkotása előtt. A BRDSZ azt írta, a képviselők felelősséggel tartoznak azon családok biztonságáért, jövőbeni kilátásaiért, amelyek megélhetési forrását - a hatályos szabályok alapján jogosan járó szolgálati nyugdíjat - egyik napról a másikra meg kívánják vonni. A szakszervezet vállalja e családok képviseletét, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

"A kérdés csak az, hogy a hazai jogrendszer most kibír-e 30 ezer egyéni jogvitát első- és másodfokon, illetve az, hogy a nemzetközi és európai bíróság hogyan értékeli majd az alapvető jogok korlátozására irányuló jogalkotás ezen módját, és ez hogyan fogja befolyásolni Magyarország és az Önök megítélését" - áll a levélben.

Stiller Ákos

A BRDSZ szerint a már megállapított és folyósított nyugdíjak részbeni vagy akár teljes elvonása - amit a javasolt alkotmánymódosítás lehetővé tenne - családok tömegeit tenné tönkre. Kiemelték, hogy az emberek korábban az akkori rendelkezések ismeretében, azokkal kalkulálva tervezték meg az életüket, megélhetésüket. "Nem vitás, hogy a tervezett módosítás ellentétes az Alkotmánybíróság által rögzített, a jogállamiság és az európai demokratikus államok által megkívánt követelményekkel" - tette hozzá a szakszervezet.

Álláspontjuk szerint a módosításnak semmiféle alkotmányosan elfogadható indoka nincs. Úgy vélik, hogy a javaslatnak - a közelmúlt történéseire is tekintettel - egyetlen célja az alkotmánybírósági kontroll megakadályozása. A levél kitér arra is, hogy a javaslat az előreláthatóság hiánya miatt nyilvánvalóan nem felel meg a törvényesség strasbourgi értelemben vett követelményének, így az tömeges egyezménysértést eredményezhet. A BRDSZ kiemelte, hogy az emberi jogi bíróságon hasonló témában már született precedens értékű ítélet. Ennek alapján leszögezte: a tulajdontól való megfosztás konkrét módjának ésszerűen indokolhatónak kell lennie az arányosság tekintetében, és az államnak igazolnia kell az intézkedés mértékének indokoltságát a társadalombiztosítási alap szempontjából.

Feltették a kérdést: fel tudja-e vállalni a magyar állam, hogy több tízezer per kerül a strasbourgi bíróság elé, annak ellenére, hogy ennek következményeire a szakszervezet felhívta a figyelmet. Azt is megkérdezték a képviselőktől, "a választópolgároktól kaptak-e arra felhatalmazást, hogy a jogbiztonság és törvényesség kereteit meghaladóan emberek százezreinek életét lehetetlenítsék el, tegyék tönkre".