A több mint két évtizede kiürített épületet azzal az igénnyel erősítették meg 2003-ra, hogy lakóházként, kollégiumként, idősek otthonaként, vagy irodaépületként hasznosulhat. A számítások eredménye azonban mindig az volt, hogy a rekonstrukciója és a fenntartása többe kerülne, mintha a helyén egy új épületet emelnének.
A pécsi "magasház" vizsgálatait végző Marosterv Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője szerint egymilliárd forintba is kerülhet az épület bontása és elemeinek, törmelékeinek elszállítása, úgy tűnik azonban, ez az egyetlen esély az üresen álló házzal kapcsolatos probléma megoldására.
"Az elbontással egy másként meg nem oldható probléma oldódik meg. Azok után, hogy nem sikerült olyan projekttel előállni, amely a felújítás és a működtetés gazdaságosságát alátámasztotta volna, nem hiszem, hogy bárkinek lenne más javaslata" - mondta Maros József építőmérnök, statikus az MTI-nek. Hozzátette: a több mint két évtizede kiürített IMS-szerkezetű épületet azzal az igénnyel erősítették meg 2003-ra, hogy lakóházként, kollégiumként, idősek otthonaként, vagy irodaépületként hasznosulhat. A számítások eredménye azonban mindig az volt, hogy a rekonstrukciója és a fenntartása többe kerülne, mintha a helyén egy új épületet emelnének.
Az MTI azért kereste meg a szakembert, mert felvetődött, hogy a pécsi önkormányzat lebontatná a "magasházat" és közigazgatási szolgáltató központot építtetne a helyére. A város közgyűlése május 26-án döntött arról, hogy az önkormányzat külső vállalkozókkal szerződik, melyek megvásárolnák az épületet és a telket, ahol a "magasház" lebontása után irodaépületet és egy szolgáltatóházat építenének.
Irodaépület lenne a helyén
A irodaépületben a befektetőnek fizetett bérleti díj fejében a városi önkormányzat és a baranyai kormányhivatal egyes szervezeti egységeinek irodái kapnának helyet. Az irodaépület harminc év múlva az önkormányzat tulajdonába kerülne, a szolgáltatóház a vállalkozóé maradna. A bontási munkák még az idén megkezdődnének, a teljes kivitelezés két évig tartana.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere a közgyűlési határozat napján az MTI-nek azt mondta: ez az első döntés az elképzelés megvalósítására. A részletek még kidolgozására várnak, hiszen a projektnek még nincs költségvetése, nincsenek kiviteli tervei, de ahogy az előkészítés halad, minden nyitott kérdésre választ tudnak adni.
A politikus úgy vélte, az irodaépület és a szolgáltatóház építése jó konstrukciónak tűnik a magasház-probléma megoldására, már csak azért is, mert a hivatalok költözésével felszabaduló ingatlanok hasznosításából befolyó bevételből fedezhetők az új, modern, hatékony energia-felhasználással üzemeltethető irodaépület bérleti díjai.
Maros József azt mondta: számításai szerint a "magasház" bontási munkálataihoz legfeljebb fél évre van szükség, s a bontás a törmelék elszállításával együtt akár egymilliárd forintba is kerülhet. A 25 emeletes, 80 méter magas épület 20 ezer tonnányi vasbetonból épült, ez mintegy 1500 vagonnyi törmeléket jelenthet. Az építőmérnök szerint a bontást végző cég két lehetőség közül választhat. Az egyik a robbantás, a másik a vasbetonelemek szétszedése és daruval történő leemelése.
40 méteres törmelékhegy
Maros József úgy látja: a robbantás veszélyt jelenthet a környező épületekre, ráadásul az a tapasztalat, hogy az építmény összeomlása után egy fele olyan magas, ez esetben egy 40 méteres törmelékhalmaz marad a helyszínen, amelyet hagyományos módszerekkel kell elbontani és elszállítani onnan. Ezért ő úgy véli, hogy a szakemberek nem a robbantásos eljárás mellett döntenek majd. Az építőmérnök kitért arra is, hogy mivel a "magasház" üres, berendezéseit már korábban elvitték, nem kell nagyobb mennyiségű veszélyes anyaggal számolni. A bontással keletkező építési törmeléket hulladéklerakóban helyezik el, de ez komoly összegbe kerül, ezért érdemes megfontolni a hasznosítását.
Közölte: Nyugat-Európában is sok példa van rá, hogy a bontásból származó vasbetonelemeket őrlőgépekben felőrlik, az acélt mágnessel kiemelik belőlük, a kapott tömöríthető anyagot pedig útépítéseknél, az utak alapozásához felhasználják. Maros József összességében úgy véli, hogy a pécsi "magasház" különösebb veszélyhelyzet kialakulása nélkül lebontható. A munkálatok a környező utak közlekedésére lehetnek hatással, de a forgalmat más közeli utcákra terelhetik.
Az 1975-ben épült és Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült építményt 1989-ben életveszélyessé nyilvánították és kiürítették. Szakértők úgy ítélték meg, hogy a jugoszláv technológiával készült, úgynevezett IMS épületszerkezet összetartó acélkötelei a hézagok kitöltésére használt pasztától egyes helyeken erős korróziónak indultak. Amikor a feszítőhuzalok keresztmetszete a felére csökkent, az épület elveszítette statikai biztonságát.
Azután, hogy a város 360 millió forintos hozzájárulásával 2003 őszére elvégezték a statikai megerősítést, az önkormányzat többször is értékesítette az épületet, de azt a mai napig nem sikerült hasznosítani. Legutóbb a spanyol Milton csoportnak adták el egy ingatlancsomag részeként, 410 millió forint plusz áfáért.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
