Az országgyűlési képviselő a törvényjavaslatot az elmúlt év legfontosabb kulturális jogszabályának nevezte, valamint kiemelte: az előterjesztés szövege nemzetközi egyezmények alapján született meg, amelyek Magyarország számára szigorú kötelezettségeket írnak elő a világörökségi listán szereplő épített értékek védelmére. Az új jogszabály nemcsak a már világörökségi védelemben részesülő épületeket, tájegységeket védi majd hatékonyabban, hanem rendelkezik azokról az értékeinkről is, amelyek egyelőre az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO világörökségi várólistáján vannak - fogalmazott L. Simon László.

Hozzátette: a kedden törvénnyé váló beadvány a magyar örökség- és természetvédelem ügyét is előrelendíti. A kormánypárti képviselő bejelentette: a 2012-es költségvetésben várhatóan önálló sorként fog szerepelni a világörökségi védelem céljaira elkülönítendő 400 millió forint. L. Simon László hangsúlyozta, hogy az összegnek új forrásként kell megjelennie, tekintettel arra, hogy az elmúlt nyolc évben az örökségvédelemre fordított állami pénzek "lenullázódtak". Az MTI kérdésre a bizottsági elnök elmondta: a örökségvédelemre fordítható pénzről a költségvetési törvény vitájakor fog végleges döntés születni.

L. Simon László

Bánkuti András

"Annak semmi értelme, hogy elvonjunk valamilyen más nagy állami intézménytől, és így teremtsünk elő 400 millió forintot. Ennek többletforrásként kell jelentkeznie" – szögezte le. L. Simon László szerint a törvény hatályba lépése ezért lesz 2012. január 1. "Egyetlen akadálya lehet ennek: Magyarország gazdasági teljesítő képessége" – fűzte hozzá.

L. Simon László arról is beszélt, hogy a törvényjavaslat elfogadása csak az első lépés az örökségvédelem terén ebben a kormányzati ciklusban. Jövőre ugyanis felülvizsgálják a jelenleg hatályban lévő örökségvédelmi törvényt. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormány által 2001-ben elfogadott jogszabály elmúlt tíz éve azt mutatja, javítani, módosítani kell rajta.

"Mindez úgy kapcsolódik a világörökségi törvényhez, hogy azokat a helyeket, amelyeket ez a jogszabály nem tudja kezelni, védelem alá helyezzük" - emelte ki, példaként említve a tokaji kultúrtájat. Szerinte utóbbit úgy kell védetté nyilvánítani, hogy a későbbiekben ne valósulhassanak meg olyan beruházások, mint amilyeneket a szocialista kormány idején terveztek – L. Simon László ezzel a Szerencs mellé tervezett szalmatüzelésű erőműre utalt. A módosításokat a képviselő az örökségvédő szakemberek és a beruházók közti "feszültség" növekedésével indokolta.

"Sokszor az akadályozza a komolyabb beruházásokat, hogy túl sokáig tartanak a régészeti feltárások és túl sok pénzbe kerülnek. A törvénymódosítások elsődleges szempontja, hogy a legfontosabb szakmai örökségvédelmi érdekek ne sérüljenek" - mondta. A bizottsági elnök óriási eredménynek nevezte, hogy "egy ilyen kis országnak ilyen sok világörökségi helyszíne van", mivel ez jelentős turisztikai vonzerővel, gazdaságélénkítő hatással is bír.

"A világörökségi helyszínek felújítása, karbantartása az építőipar számára is komoly lehetőségeket jelent, és akkor még nem beszéltünk az idegenforgalom által teremtett munkahelyekről, adókról" - emelte ki, hozzátéve: régóta szorgalmazza, hogy az állam a turizmus bevételeiből minél több forrást biztosítson az örökségvédelem számára.