Habsburg Ottó

Gamma / Marchi Alexandre

IV. Károly fiát németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben érte a halál. "Békésen elszenderült" - közölte az elhunyt egy munkatársa a német hírügynökséggel. Habsburg Ottót hét gyermeke, huszonkét unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg.

Először 1916. novemberében tűnt fel a nyilvánosság előtt, Ferenc József császár temetési menetében - írta róla szóló könyvében Gordon Brook-Shepherd brit újságíró és történész. Egy hónappal később részt vett apja magyar királlyá koronázásán Budapesten. A monarchia felbomlása után menekülés és száműzetés következett számára a portugál Madeira szigetre. 1922. április 22-én meghalt I. Károly császár, és Ottó lett a "felség". 1930-ban, tizennyolc éves korában a belgiumi Hams kastélyban (a száműzetés negyedik állomásán) vált a dinasztia fejévé - teszi hozzá a könyv ismertetője.

A Hitler 1933-as hatalomra jutását követő időszakban Habsburg Ottó azon fáradozott, hogy megszervezze az ellenállást, és mindez abban az ajánlatban teljesedett ki, hogy Bécsbe utazik és átveszi az utolsó kancellár, Kurt von Schuschnigg hivatalát. Ajánlatát elutasították. Újra menekülés következett: Bordeaux-n és Lisszabonon át a Habsburg család Amerikába utazott, ahol Habsburg Ottó - hála Roosevelt elnöknek - a háborús éveket töltötte. Az elpusztított Európába érkezett vissza; nem volt sem otthona, sem pénze. Íróként, rovatvezetőként és előadóként kezdte újra életét. 1951-ben elvette Regina szász-meiningeni hercegnőt, akitől öt lánya és két fia született.

1961-ben ünnepélyes nyilatkozatban lemondott trónutódlási igényéről, hogy megkímélje gyermekeit a száműzetéstől. Jövőjét a Páneurópai Unióban és - képviselőként - a bajor CSU strasburgi európa-parlamenti képviselőségében látta. Itt zárta le politikai pályáját a 15 országot egyesítő Európai Unió legidősebb képviselőjeként - olvasható a brit történész róla szóló könyvében.

Habsburg Ottó és fia, György

Dudás Szabolcs

Habsburg Ottó a nemzetek határok nélküli Európájáért dolgozott - mondta Wodianer-Nemessuri Zoltán, a Magyar Páneurópa Unió (MPU) budapesti elnöke, országos elnökségi tag az elhunyt politikusról. Wodianer-Nemessuri Zoltán szerint Habsburg Ottó "végtelen tiszteletet érdemel Magyarországon", mert az az ember volt, aki "messze a legtöbbet tette azért, hogy az 1956-os magyar forradalom ne kopjon ki a köztudatból". Emlékeztetett arra, hogy 1957 és 1961 között csak az Egyesült Államokban több mint 400 előadást tartott 1956-ról.

Habsburg Ottó "a legerőteljesebben szorgalmazta a közép-európai népek megbékélését" - mondta Wodianer-Nemessuri Zoltán, hozzátéve, hogy Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök és Edmund Stoiber, Bajorország későbbi miniszterelnöke jelenlétében Habsburg Ottóval együtt alapították újra 1987-ben a Magyar Páneurópa Uniót (MPU), amelynek elnöke akkor Szentágothai János, majd 1991-ben Bethlen István lett. Habsburg Ottó Közép-Európa iránti elkötelezettségét és ismereteit az a kevésbé ismert tény is jól mutatja, hogy a magyar mellett csehül és horvátul is beszélt. Ő volt a legelső, aki 1988-ban több interjúban is a délszláv háborúk elkerülhetetlenségéről beszélt - mondta az MPU budapesti elnöke.

Részvétét fejezte ki Habsburg Ottó halála miatt az MSZP elnök-frakcióvezetője is. Közleményében Mesterházy Attila azt írta, a pártnál mély megrendüléssel értesültek Otto von Habsburg haláláról. Személyében olyan igazi világpolgárt tisztelhettünk, aki szűkebb és tágabb értelemben vett hazáját, Európát éppúgy képviselte, mint Ausztriát, Magyarországot vagy éppen Németországot és Horvátországot - írta a szocialista pártelnök, aki egy történelmi kor letéteményesének is tartja Habsburg Ottót: "az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiaként, számos tisztséget betöltve, szilárd értékrendjével a mai kor, a modern ember világát éppúgy megjelenítette, mint a múlt század, már történelemmé vált korszakát".    

Habsburg Ottó sokrétű munkássága olyan egyedülálló pályát írt le, amelyben ő volt a kapocs múlt, jelen és a jövő között - írta  Mesterházy Attila. Mint fogalmazott, mély tisztelet és elismerés illeti Habsburg Ottó sokoldalú karitatív tevékenységét, "küzdelme és elkötelezettsége az emberi jogok maradéktalan érvényre juttatása és a kisebbségi jogok csorbíthatatlan védelme érdekében örök mementóul szolgál mindannyiunk számára".

A Fidesz is őszinte részvétét fejezte ki a hétfőn elhunyt Habsburg Ottó családjának. "Osztozunk a mély gyászban, amely az utolsó magyar trónörökös halálával érte a hozzátartozókat; sok erőt kívánunk a fájdalom elviseléséhez!" - olvasható a kormánypárt közleményében.