A Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem kommentálja a bírósági reform hétvégén nyilvánosságot kapott részleteit, mert arról a szervezetekkel senki nem egyeztetett - mondta az LB és az OIT szóvivője hétfőn az MTI-nek.

"Nincs mit kommentálni, ugyanis a bírósági szervezet hivatalosan semmilyen koncepciót nem kapott. A sajtóban megjelentekre pedig nem alapozhat véleményt" - mondta Szűcs Péter annak kapcsán, hogy Áder János fideszes európai parlamenti képviselő pártja szombati elnökségi ülése után beszélt a bíróságokra vonatkozó koncepcióról.

Áder János akkor többek között elmondta: az elsődleges cél, hogy a bírósági eljárások minél rövidebb idő alatt befejeződjenek. Ennek érdekében nem minden bíróság kapná vissza azt a státuszt, amelyből - az új szabályok értelmében 62 éves kortól - nyugdíjba vonul a bíró. Az így felszabaduló bírói álláshelyek egy részét azokhoz a bíróságokhoz csoportosítanák át, amelyek már évtizedek óta jelentős ügyhátralékkal küszködnek.

A tervek között szerepel az is, hogy megmaradnak az ítélőtáblák, a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - pedig alapvetően jogegységi szerepet töltene be a következő időkben, ugyanakkor a fideszes politikus nem ért egyet azzal, hogy kormány alá rendeljék az ügyészséget.

Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár múlt csütörtökön többek között arról beszélt: jelenleg Magyarországon "tisztán" önigazgatási alapon folyik a bíróságok igazgatása - azaz például a bírák kinevezése - az OIT irányításával. Ebben azonban változás várható, mert vagy egy független bírósági hivatal és az igazságügyért felelős tárca között oszlik majd meg a külső igazgatás feladata, vagy tisztán a szakminisztérium feladata lesz.