Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Élesen bírálta az ellenzék a kormányt az Európai Unió Bíróságának tegnapi elmarasztaló ítélete kapcsán. Az uniós testület a magyar áfaszabályozás egy részét kifogásolta, a Jobbik „a nemzeti vagyon elkótyavetyéléséről” beszélt a Mol-részvények esetleges eladása kapcsán, az MSZP szerint viszont a kormány számíthatott volna az uniós döntésre.
Összhangba kell hoznia a magyar áfaszabályozást a kormánynak az uniós joggal, az Európai Unió Bíróságának csütörtöki ítélete szerint ugyanis jogsértő volt az áfa-visszatérítésről szóló szabályozás. A magyar törvények szerint eddig a cégek a befizetendő áfa összegéből levonhatták a beszerzések után keletkező áfát, s az esetleges különbözetet a cég visszakérheti az államtól. Ha a cég a számlát befogadta, de az értékét nem fizette még meg az üzleti partnerének, akkor közben visszaigényelheti az áfát, viszont ha neki nem fizettek, az áfát be kell fizetnie a költségvetésbe – az Európai Unió Bírósága ezt a részét bírálta a szabályozásnak.
Eszerint ugyanis "egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adó-visszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet". Magyarország uniós csatlakozása óta ez az első olyan kötelezettségszegési eljárás, amelyben az országgal szemben elmarasztaló ítéletet hozott az uniós bíróság.
A nemzetgazdasági tárca közölte, hogy a magyar kormány tudomásul vette az ítéletet, a tárca megteszi a szükséges intézkedéseket az áfa-szabályozást illetően és vizsgálja a bírósági döntés költségvetési hatásait.
Tukacs István MSZP-s képviselő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kieső bevételek pótlására a kabinetnek fel kellett készülnie, véleménye szerint ezt támasztja alá, hogy Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára már a múlt héten az orosz tulajdonból a közelmúltban visszavásárolt Mol-részvénycsomag egy részének esetleges eladásáról beszélt, a csütörtöki ítélethirdetés után pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium is azt tudatta, hogy amennyiben a jövő évet illetően szükséges, a kormány a költségvetési bevételek növelése érdekében mérlegelni fogja a Mol-részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét.
Az MSZP-s képviselő ugyanakkor úgy tartja, hogy a szükséges 100-120 milliárd forint előkerítésére megfelelő megoldás lehet a hitelfelvétel, illetve a költségvetési tartalékok egy részének felhasználása, elfogadhatatlan azonban, hogy állami vagyont használjanak fel erre a célra. Így dilettantizmusnak nevezte, hogy a kormány kilátásba helyezte a nemrégiben visszavásárolt Mol-pakett értékesítését.
"Józan ember sosem akar olyasmit eladni, amit más egyelőre nem akar megvenni. (...) Ezért a Mol-részvények zuhanórepülése teljesen érhető. A kormány ezzel a kóbor ötlettel egy megszerzett vagyont leértékelt" - jelentette ki, megjegyezve, elfogadhatatlan, hogy egy ilyen ügyben a nyilvánosság előtt folyjon kormányzati ötletelés.
Ugyancsak kérdésre válaszolva Tukacs István közölte: a szocialista kormányok azért nem változtattak az elmúlt években az unió által kifogásolt áfa-szabályozáson, mert meg akarták várni a bíróság döntését, ahogy az Orbán-kormány által készített költségvetés sem számolt ezzel a döntéssel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy véleménye szerint áfa-ügyben a lehető legnagyobb szigorra van szükség, elkerülve, hogy bárki jogszerűtlenül igényeljen vissza általános forgalmi adót.
A Jobbik szintén kritizálta a kormányt: Hegedűs Tamás képviselő pénteken kijelentette: az állam által nemrég visszavásárolt Mol-pakett az elmúlt hetekben is jelentősen veszített értékéből és az esetleges eladás hírére is "biztosan tovább esnek az árfolyamok", ezért a Jobbik szerint - amennyiben létrejön - az értékesítés "a nemzeti vagyon elkótyavetyélését jelenti". Az ellenzéki politikus szerint például a költségvetés központi tartalékából lehetne pótolni az Európai Bíróság döntése nyomán kieső, 100 milliárd forintra tehető tételt.
Az ügy nem a mostani, hanem még az előző kormányok idején kezdődött, már a 2004-es uniós csatlakozást követően nem tudták rendezni az áfa-visszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba hozását, az Európai Unió Bírósága pedig az eljárást 2007-ben indította.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.