Nyugdíj: minimális a hétfői Ab-döntés esélye

Szinte kizárt, hogy hétfőn végeleges döntés születik az Alkotmánybíróságon (Ab) a nyugdíjkasszák ügyében – állította egy, a döntéshozatalra rálátó forrás a hvg.hu-nak. Bár a határozattervezetről folyó vitáról többet nem kívánt elárulni, az Ab határozathozatali mechanizmusából viszont arra lehet következtetni, hogy az ügy előadóbírája által előkészített dokumentumról éles vita folyhat a bírák között, még nem alakult ki az elfogadáshoz szükséges többség.

A testület honlapjára péntek délután felkerült napirendtervezet szerint az Ab öt üggyel foglalkozik a hétfői teljes ülésén, az egyik napirendi pont a magánnyugdíjak kérdése lesz. Sereg András, a testület sajtófőnöke a hvg.hu-nak azt mondta, az ülés nem lesz nyilvános, azaz nem lesz eredményhirdetés, ám formailag ez nem zárja ki, hogy a korábban elkészített határozattervezetről döntést hozzanak a bírák.

A vita miatt húzodhat

A tervezetet már a nyár elején elkészítette az ügy előadóbírája – akinek nevét csak a határozathozatal után hozza nyilvánosságra az Ab –, július 12-én pedig egyszer már tárgyaltak róla. Az Origo augusztus 18-án arról írt, hogy a határozattervezet két ponton is alkotmányellenesnek tartja a kormány kezdeményezésére a parlament által decemberben elfogadott törvényt. Így megsemmisítené azt a részt, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, és kimondaná, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Másrészt eltörölné azt a passzust, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá.

Nyílt ülésen az Ab - mikor jön el a nagy nap?

Bánkuti András

Jelenleg a testületnek tíz tagja van, tehát könnyen szavazategyenlőség alakulhat ki szavazás esetén. Ilyen esetekben az Ab elnökének – a nyár elején újraválasztott Paczolay Péternek – a szavazata dönt.

Biztosra vehető – ha volt egyáltalán szavazás –, hogy az előadóbíró határozattervezetét a korábbi ülésen nem szavazták le, mert akkor egy másik előadóbíróra osztják ki az ügyet. A nagyon vitás ügyek esetében az Ab mindenkori elnöke törekszik arra, hogy minél nagyobb támogatást szerezzen egy határozattervezetnek, így ilyenkor újabb és újabb üléseken győzködik egymást a tagok.

Csatlakoznak az új bírák

Amennyiben hétfőn nem dönt a testület, meg kell várni a parlament által június 27-én megválasztott öt új alkotmánybíró csatlakozását. Mindannyiukat a kormánypártok jelölték. Ők szeptember 1-től lesznek az Ab teljes jogú tagjai.

Ilyen esetben nekik is meg kell ismerkedniük a határozattervezettel, ha ellenvéleményük van, akkor időt kell adni arra, hogy megfogalmazzák a párhuzamos- vagy különvéleményüket, kiformálhassák az alkotmányjogi érveiket. Ebben az esetben szeptember végénél korábban nem várható döntés a nyugdíjkasszák ügyében – fogalmazott a döntéshozatalra rálátó forrás.