Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Nyelvoktatási stratégián dolgozik az oktatási államtitkárság – egyelőre csak ebben lehetnek biztosak a nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok vezetői, valamint a nyelvtanárok. Az államtitkárság eddig szinte az összes kiszivárgott információt cáfolta, egy dolog kivételével: a középiskolásoknak két idegen nyelvet kell majd tanulniuk, nyelvvizsga nélkül pedig senki nem felvételizhet egyetemre vagy főiskolára. Mindez a mostani nyolcadikos vagy kilencedikes diákokra vonatkozik, a felsőoktatási felvételi ugyanis 2015-től vagy 2016-tól változhat.
„A nyelvvizsga kötelezővé tételére azért van szükség, mert van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a végzős hallgatók harminc százaléka azért nem veheti át időben a diplomáját, mert nem szerzett nyelvvizsgát. Reményeink szerint néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma” – így indokolta az eduline.hu-nak a felvételi szabályok szigorítását az oktatási államtitkár július végén.
A cikk folytatását az Eduline oktatási oldalon olvashatja el.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.