A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Képíró Sándor július közepe óta volt kórházban, az ítélethirdetésre is a mentők vitték a bíróságra, infúzióra kötve. Az idős férfi rossz egészségi állapota miatt az ítélethirdetés két napon át tartott.
Képíró Sándort az ügyészség azzal vádolta, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében.
Képíró Sándor
MTI / Beliczay László
Zétényi Zsolt, Képíró Sándor ügyvédje a Fővárosi Bíróságon hozott ítéletet bűncselekmény hiányának megállapítása miatt megfellebbezte. Falvai Zsolt ügyész még a tárgyaláson fellebbezést jelentett be, az ítélet ugyanis meglátása szerint megalapozatlan, annak indoklása több helyen következetlen. Képíró az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. Az ítélethirdetés indoklásában július 19-én Varga Béla bíró azt mondta: az eljárás során csak aggályokat és kételyeket lehetett megállapítani, a kétséget kizáróan nem bizonyítható tényeket pedig nem lehet a vádlott terhére értékelni. Emiatt a bíróság nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában mentette fel Képíró Sándort, minden vádpont alól.
A Simon Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnöst találtak Magyarországon: Képíró Sándort.
Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra. 1944-ben 10 évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt, ezt az ítéletet azonban még a második világháború idején érvénytelenítették. Arra nincs bizonyíték, hogy Képíró Sándort a Népbíróság 1946-ban háborús bűnök miatt 14 évre ítélte.
