A TV2-t képviselő György Bence úgy fogalmazott: nem volt gyakorlati következménye a hírszerkesztőség munkájára az új médiatörvénynek, leszámítva, hogy a bűnügyi hírek arányát, amely éves szinten nem haladhatja meg a 20 százalékot, rendszeresen monitorozza a csatorna. Ugyanerről számolt be Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója is, az ATV-s Németh Szilárd pedig azt mondta: az új szabályozás hatálybalépése óta időarányosan kevesebb eljárás indult a televízió ellen, mint korábban, hiszen - mint emlékeztetett - az "ORTT ideje alatt komolyabb ügyei is voltak az ATV-nek". 

Mindhárom csatorna képviselője egyetértett abban, hogy a reklámmal kapcsolatos szabályozások változása pozitívan hatott a televíziókra. György Bence azt mondta: a Tények szerkesztői nem politikai nyomásra készítenek kevesebb politikai és több baleseti vagy bűnügyi hírt, hanem azért, mert nézőik este fél hétkor erre kíváncsiak. Kotroczó Róbert ehhez azt tette hozzá: az RTL Klub ez ellen sokáig harcolt, de belátta, hogy nem teheti meg, így szintén elhelyezte hírműsoraiban a bűnügyi híreket. Mindkét hírigazgató hangsúlyozta azonban, hogy az éjszakai órákban, amikorra megváltozik a hírműsorok közönsége, már szinte csak politikai témákkal töltik meg a híreket.

A konferencián a többi közt arról vitáztak, hogy jelentősen megváltoztatta-e az új médiatörvény a magyar médiát, valamint arról, hogyan kellene megoszlania az állami szereplőktől származó forrásoknak az egyes médiumok között. Míg Petri Lukács Ádám, a beszélgetés moderátora és Balogh Ákos Gergely, a mandiner.hu főszerkesztője szerint nem hozott jelentős változást az új szabályozás, addig Vicsek Ferenc, a Klubrádió főszerkesztője úgy vélte, ez a "bosszú médiatörvénye", Kozák Márton médiaszakértő ehhez azt is hozzátette: a médiatörvény szakítópróbája az lesz, ha a politikai hatalom birtokosai veszélyeztetve látják a helyzetüket.

A tanácskozást lezáró kerekasztal-beszélgetésen a 15-20 éve a magyar fővárosban dolgozó külföldi újságírók mondták el véleményüket a magyar médiakörnyezetről. "Nem érzem úgy, hogy az én tudósítói tevékenységemre bármilyen hatással lett volna a médiatörvény, az AP normái szerint folytatom a munkámat" - mondta Pablo Gorondi, az amerikai hírügynökség tudósítója. Kester Eddy, a Financial Times munkatársa is arról beszélt, hogy az ő munkája "nem igazán változott".

Runa Hellinga holland újságírónő, a Trouw (Hűség) című napilap tudósítója, a Magyarországon akkreditált külföldi újságírók szövetségének (HIPA) elnöke kifogásolta, hogy a kormány "nem nagyon akar tárgyalni a külföldi újságírókkal". Szerinte a kormány csak a saját dolgát nehezíti meg azzal, hogy ennyire zárt a külföldi sajtó előtt. Pablo Gorondi viszont arról beszélt: a kormány szerinte tesz lépéseket a médiakapcsolatok javítására, értékelte például, hogy a külföldi sajtó most már bármilyen ügyben Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárhoz fordulhat.

A Financial Times üzleti napilap újságírója arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország kis ország, és a térségből gazdasági súlya miatt sokkal inkább Lengyelország érdekli a Nyugatot. Meglátása szerint a Magyarországról érkező pozitív hírek ritkán lépik át a nemzetközi figyelem küszöbét, a negatív hírek inkább számítanak, ezért "annál jobb, minél kevesebb a hír Magyarországról".