A klíma- és természetvédelemmel foglalkozó WWF Magyarország az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben felidézi, hogy 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) Kolontár mellett található 10-es számú tároló medencéjéből mérgező vörösiszap ömlött a területre. A szervezet megállapítása szerint "a baleset hazánk történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófája volt, amelyben több mint 150-en sérültek meg és 10 halálos áldozatot követelt".

A WWF munkatársai a néhány napja készített légi felvételek alapján azt állapították meg, hogy "a Torna és a Marcal folyó vizében még mindig látszanak vörös foltok, azonban ennek oka feltehetően nem csak az, hogy még maradt a folyókban vörösiszap, hanem a helyreállítási munkálatok - a folyóparti vörös föld elszállítása újra beszínezi a vizet".

A legújabb felvételeken látszik - áll a közleményben -, hogy a tározó környékén intenzív talajmunka folyik. Azt azonban, hogy mi célból mozgatnak meg nagy mennyiségű talajt Kolontár közelében, nem tudhatjuk biztosan. Elképzelhető, hogy a még ott lévő vörösiszapos talajt szállítják el máshova, vagy a folyótisztítási munkálatok során van szerepe a talaj-átalakításnak, azonban legrosszabb esetben sajnos az is elképzelhető, hogy a már meglévő tározók mellé egy újabbat készítenek - írja a WWF.

Nagyítás-fotógalériánk a tavalyi katasztrófáról - kattintson a képre!

Stiller Ákos

Figeczky Gábor a WWF Magyarország igazgatója a közleményben elismeri, hogy  "a magyar kormány sokat tett annak érdekében, hogy helyrehozza vagy újjáépítse a megsérült és lerombolt házakat, valamint, hogy eltávolítsa a szennyező vörösiszapot a területről és a Torna patak medréből. Úgy véli azonban, hogy eddig nem sok történt a hasonló katasztrófák megelőzése érdekében, "ezidáig semmilyen jogszabályi kezdeményezés nem született az ajkaihoz hasonló létesítményekre kötelező érvényű biztosítási rendszer kialakítására" - olvasható a közleményben.

A szervezet rámutat: a tározó falának rossz állapota és a szennyező anyag nagymértékű szivárgása már a tragédia előtt három hónappal egyértelműen látható volt a tározóról készült légi felvételeken. Ez bizonyítja, hogy a medence elhanyagolt állapota és a szabályozás hiány vezettek a katasztrófához - véli a WWF.

"Egy évvel a Kolontárnál történt katasztrófa és 10 évvel a Baia Mare és Baia Borsa területén történt ciánszennyezés után még mindig nem tudjuk, hány hasonló 'időzített bomba' lehet még a régióban, valamint az sem világos, hogy melyek azok a jogi, vagy egyéb eszközök uniós szinten, amelyekkel megelőzhető lenne hasonló katasztrófa bekövetkezése bármelyik tagállamban" - hangsúlyozza a közleményben  Figeczky Gábor.

A WWF javasolta az Európai Bizottságnak, hogy dolgozzon ki akciótervet, amelyben az unió bányászati hulladékokról szóló irányelve végrehajtásának részleteit rögzíti. A szervezet javasolja azt is, hogy az EU vizsgálja fölül a bányászati hulladékról szóló irányelvnek a biztonságra vonatkozó részét, különös tekintettel a gátakra és a nyitott tároló medencékre.