Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
A közleményben emlékeztettek: a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn a Schiffer András LMP-s frakcióvezető feljelentésére indult büntetőeljárásban hivatali visszaélés bűntette miatt, gyanúsítottként hallgatta ki Gyurcsány Ferencet. Mint írták: a gyanúsított érdemi vallomást nem tett, a védekezés számára biztosított e jogával nem élt, ellenben az ügyben eljáró ügyészekkel szemben azt a véleményét hangoztatta, hogy "hivatali esküjüket megszegve, politikai ellenfeleinek megrendelésére járnak el".
Az ügyészség szerint "politikai jellegű nyilatkozatában az Alkotmányra felesküdött és a törvényes kötelességeiket teljesítő ügyészek irányába olyan lényegében fenyegető kijelentéseket tett, amely kijelentések kirívóak, bár a politika részéről nem ismeretlenek a magyar demokratikus jogállam történetében". A megalapozott gyanú közlését követően Gyurcsány Ferenc személyéhez, illetve pártjához köthető további személyek is hasonló megnyilvánulásokkal éltek.
Gyurcsány Ferenc kihallgatására igyekszik - nézze meg képeinket!
Túry Gergely
A közleményben az áll: "azokban a korábbi esetekben, amikor a fentiekhez hasonló megnyilvánulásokat követően az ügyészség bírósághoz fordult", (például Szabó Zoltán volt MSZP-s országgyűlési képviselő, vagy Kovács László volt MSZP-s pártelnök) a bíróság megállapította, hogy megalapozatlanok és sértőek az állítások, emiatt marasztaló ítéletet hozott. (Az MTI megkeresésére Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője elmondta: személyiségi jogi perekről van szó.)
Az ügyészség szerint Gyurcsány Ferenc sem először kérdőjelezi meg a Magyar Köztársaság igazságszolgáltatása egészének, benne a független ügyészség és bíróság elfogulatlanságát. 2009 márciusában, pártja kongresszusán tett kijelentéseit az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és Kovács Tamás akkori legfőbb ügyész egyaránt közleményben utasította vissza.
A Legfőbb Ügyészség csütörtöki közleményében hangsúlyozta: "az ügyészség az Alkotmányban és a reá vonatkozó törvényekben előírt kötelességeit teljesíti, amely kötelesség teljesítésétől nem fogja elriasztani semmilyen fenyegetés vagy provokáció".
Gyurcsány Ferenc a nagyjából kétperces vallomásáról készült videofelvételt már kedden nyilvánosságra hozta. Ebben esküszegéssel vádolja meg az ügyészeket, akik szerinte nem az alkotmányhoz, hanem a miniszterelnökhöz és pártjához hűségesek. A konkrét ügyet illetően kinyilvánítja, az ügyészség gyanúja megalapozatlan, hamis, konstruált. Keresztes Imre főügyészhez fordulva azt mondja: a gyanúsítás "abból a politikai igényből építkezik, amelyet a mai kormánypárt évek óta hangoztat, és amelynek teljesítését Önökre bízta, amely teljesítés elősegítése érdekében Önt kitüntette".
Kattintson képeinkért!
Túry Gergely
A kihallgatáson készült vágatlan felvételből viszont az is kiderül, hogy a főügyész – aki márciusban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át – válaszul megjegyzi: "személyi körülményei" nem képezik az eljárás tárgyát, a gyanúsított védekezésének pedig korlátja a hamis vád elkerülésének követelménye. "Erre a jövőre vonatkozóan is felhívom a figyelmét" – mondja. Gyurcsány erre úgy felel: a főügyész kezdeményezzen ellene eljárást hamis vád miatt, ha szükségesnek érzi, Keresztes Imre azonban azt mondja, hogy csak figyelmeztette.
Gyurcsány Ferenc hétfői gyanúsítotti kihallgatásával hétre nőtt a sukorói telekcsere miatt indult büntetőeljárás gyanúsítottjainak száma; az eljárás alá vontak kivétel nélkül tagadják, hogy bűncselekményt követtek volna el, valamennyien szabadlábon védekeznek.
Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amely, ha teljesül, az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés éri.
