Szombat este látványos csillaghullást nézhetünk végig, ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk. Szombat estére várhattó ugyaniis a Draconida meteorraj maximuma, ami szerencsés esetben több száz hullócsillag feltűnését jelentheti egyetlen óra alatt.

Akár 600 meteort is megfigyelhetünk egy óra alatt, bár egyes előrejelzések csak 50-100 meteor/órát jósolnak. Az erős holdfény a halvány meteorokat biztosan eltünteti az égről, de ha valóban 500-600 meteor villan fel egünkön egyetlen óra alatt, elég fényes lesz köztük ahhoz, hogy életünk egyik legszebb természeti jelenségében gyönyörködhessünk" – írta a héten a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja.

A Kis Göncöl környékére kell figyelni

Távcső nem szükséges a hullócsillagok megfigyeléséhez, viszont érdemes kimenni a fényesebb városokból. Budapestről nagyon keveset lehet majd látni, mert nagy a fényszennyezettség.

A Draconidák név a Draconis csillagképből ered, ami az év egészében látható Magyarországról. Utóbbi azért fontos, mert ebben a csillagképben kell majd keresni a hullócsillagokat este. Az égen ez úgy fog látszani, mintha egyetlen helyről lőnék ki a hullócsillagokat. Ez a hely az égen a Draconidák úgynevezett kisugárzási pontja. A Draconis a Kis Göncölt öleli körül, vagyis utóbbit kell megkeresni, hogy láthassuk a metreorokat.

A Draconidák

A Draconidák egy igazi 20. századi meteorraj, ugyanis az 1900-as évek előtt nem létezett, illetve a meteorrajt létrehozó 21P/Giacobini-Zinner-üstökös korábban nem keresztezte a Föld pályáját - írta a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja.

"A számunkra lényeges változások 1898 októberében történtek, amikor az égitest megközelítette a Jupitert, amelynek gravitációs tere megváltoztatta az üstökös pályáját. Az akkor még ismeretlen égitest napközelpontja ezt követően már a földpályán belülre esett. Az ismeretlenség azonban nem tartott sokáig, mert a soron következő, 1900-as napközelségkor Michel Giacobini (1873 - 1938) francia csillagász felfedezte az üstököst.

Az 1913-as újrafelfedezés után - ekkor Ernst Zinner (1886- 970) német csillagász találta meg - jöttek rá a csillagászok, hogy az üstökös egy új meteorrajt hozhat létre, amelyet a későbbi években többször is sikeresen megfigyeltek" - írja a tájékoztató. Az európai megfigyelők 1933-ban a 20. század, sőt minden idők egyik egnagyobb meteorkitörésének lehettek szemtanúi. Az esti órákban jelentkező meteorvihar legaktívabb időszakában percenként 200-300 hullócsillagot lehetett látni, de az írországi Armagh Obszervatóriumból feljegyeztek egy olyan 5 másodperces időszakot, amikor nagyjából 100 draconida meteor tűnt fel az égen.

A hullócsillagok többnyire halványak és lassúak voltak, de sok tűzgömböt (a Vénusznál fényesebbnek látszó meteort) is láttak. A 6,5 évenként visszatérő üstökös 1940-ben nem okozott kitörést, 1946-ban viszont ismét jelentkezett a meteorraj, ekkor az észak-amerikai megfigyelők számoltak be 50-60 meteor/perces kitörésről. Ezek után nem meglepő, hogy a későbbi években mindig nagy reményekkel várták az üstökös, és így a meteorraj visszatérését. 

A további kitörések azonban elmaradtak, 1972-ben 10-15 meteor jelentkezett óránként, 1985-ben pedig teljesen elmaradt a maximum. Ezek után szinte feledésbe merült a raj, ám 1998 elején több számítást is közzétettek, amelyek alapján októberben ismét jelentkezhetnek a Draconidák. A korábbi évek tapasztalatai alapján mindenki szkeptikus volt, ám távol-keleti észlelők megfigyelései szerint 1998. október 8-án "visszatértek" a Draconidák. Az óránkénti 100 hullócsillag ugyan nem meteorvihar, de megegyezik az augusztusi Perseidák aktivitásával. 

2011-re ismét kitörést jeleznek a számítások. Két meteorfelhőn haladunk át szombat este 6 óra és éjfél között, amelyek közül a második, este 10-re jelzett maximum tűnik a biztosabbnak. A napnyugta környékére jelzett, fényesebb meteorokból álló maximumot olyan porfelhőktől várják, amelyeket az 1800-as évek végén dobhatott ki az üstökös, ám mivel 1900 előtt nincs megfigyelésünk az üstökösről, nem tudhatjuk, hogy valóban mutatott aktivitást, vagy sem. Az este 10 órára jelzett kitörést az 1900-ban és 1907-ben kiszabadult porszemek okozhatják.