Mint ismert: Lázár János múlt hétfőn nyújtotta be a parlament alkotmányügyi bizottságának a választójogi reformjavaslatát, majd kedden egyeztetett ebben a bizottságban az ellenzékkel, ahol azt mondta, a határon túli magyarok szavazati joga,a vegyes választási rendszer fenntartása, a kedvezményes mandátum biztosítása és a kompenzáció lehetővé tétele "kőbe van vésve" a Fideszben, de minden másban nyitottak.

A választójogi reformot tárgyalő albizottság mai ülésén nem tudtak megegyezni a pártok. Salamon László szavazásra bocsátotta az MSZP még tavaly benyújtott javaslatát, az LMP és a Jobbik nemrég kidolgozott koncepcióját, illetve a Lázár által felvetett javaslatot, de egyik sem kapta meg a szükséges többséget. (A bizottság paritásos alapon működik, azaz a Fidesznek nincs se kétharmada, se többsége - a szerk.).

Így többek között az a kérdés sem dőlt el, hogy egy- vagy kétfordulós lesz az következő országgyűlési választás. Az albizottságot létrehozó parlamenti határozat úgy szól: amennyiben egyik javaslat sem kapja meg a többség támogatását, a frakciók begyújthatják a konkrét tervezetüket a pleneráis ülés elé, és ezt vitatja meg a Ház és szavaz róla. Magyarán, lényegében Salamon döntésével lezárult az ellenzék és a kormánypártok közötti formális egyeztetés a választójog kérdéséről.

HVG\Marabu

Lázár múlt hét hétfőn 106 egyéni választókerületből és 94 pártlistás mandátumból álló rendszert javasolt, ami a parlament 200 főre való csökkentését jelenti. Az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntése nyomán mindenképpen új választási rendszert kell kidolgoznia 2014-ig a parlamentnek.