Gulyás Gergely szerdán terjesztette a Ház elé törvényjavaslatát, amely szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában szereplő emberiesség elleni bűncselekmények meghatározását a büntető törvénykönyv (Btk.) elévülhetetlenségre vonatkozó passzusára is alkalmazni kellene. Az indítvány emlékeztet arra, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárását az 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény rögzíti, amelyet Magyarországon 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdettek, ám - Gulyás Gergely korábbi szavai szerint - anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tették volna.

A fideszes képviselő javaslata értelmében az emberiesség elleni bűncselekmények büntetési tételét az elkövetéskor hatályos jog alapján kellene megállapítani. A nürnbergi katonai törvényszék alapokmánya szerint az emberiesség elleni bűncselekmény kategóriájába tartozik a polgári lakosság tagja ellen a háború előtt vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás, a rabszolgaságba taszítás, az áttelepítés és az embertelen cselekedetek, valamint a törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji vagy vallási alapon történő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az adott ország jogát.

Gulyás Gergely indítványa módosítaná a büntetőeljárási törvényt is, rögzítve, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, az ügyekben pedig a Fővárosi Bíróságnak soron kívül kell eljárnia. A nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészség feladata lenne. A törvény a kihirdetésétől számított nyolcadik napon lépne hatályba.

MTI / Kovács Attila

Gulyás Gergely keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a törvényjavaslattal lehetővé tennék, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlások "megrendelőit" és esetlegesen az akkori igazságszolgáltatás szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt vonják felelősségre. Közölte, megoldási javaslatukat alkotmányosnak, a nemzetközi joggal összhangban lévőnek tartják. Eelőterjesztésük egy igen szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene. Közülük megnevezte Biszku Béla korábbi kommunista belügyminisztert, a forradalom utáni megtorlások egyik irányítóját. Beszámolt arról is, hogy a törvény hatálybalépése után a Fidesz-frakció megteszi a szükséges intézkedéseket az eljárások megindításához, mivel megítélésük szerint az 1956-os forradalmat követő megtorlások esetében megállapítható az emberiesség elleni bűncselekmény elkövetése.

A javaslat indoklásában az előterjesztő kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata alapján az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülhetőségére tett kötelezettségvállalás nem sérti az alkotmányban megfogalmazott visszamenőleges hatályú büntetőjog tilalmát. A hatályos Btk. egyébként emberiség elleni bűncselekményekről tesz említést, ebbe a körbe sorolva a béke elleni bűncselekmények közül a háborús uszítást, a népirtást és az apartheidet, valamint közéjük tartoznak a háborús bűncselekmények is. A kódex mindegyiküket el nem évülő bűncselekményként határozza meg. A fideszes javaslat viszont - a megkülönböztetés céljából, követve a szakirodalmi álláspontot - az emberiesség elleni bűncselekmény elnevezést használja a hatálya alá tartozó cselekményekre.