A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület ellenőre tartott ellenőrzést az egyik belvárosi szoláriumszalonban Szegeden. A helyiségben rádióból szólt a zene: az egyesület a szerzői jogok megfizetéséről szóló bizonylatot kérte a tulajdonostól, aki elmondása szerint nem tudott arról, hogy a rádiózásért bárkinek is fizetnie kell. Különösen úgy, hogy a rádióban lejátszott zeneszámok után a rádió egyszer már fizet jogdíjat az Artisjusnak.
A szerzői jog alapgondolata, hogy a művek megalkotásának költségeit azoknak kell állniuk, akik a művek felhasználásával jövedelemhez jutnak. Így kerülnek képbe a zenét használó üzletek is. Ez nem adó, hanem a zeneszolgáltatás ellenértéke. Ha egy üzlet úgy dönt, hogy megszünteti a zeneszolgáltatást, jogdíjat sem kell fizetnie. A szerzői jog soha nem az egyéni zenehallgatásra, hanem a nyilvános zeneszolgáltatásra vonatkozik – magyarázta a Délmagyarországnak Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.
Ahol a dolgozók zenehallgatása csak a nyilvánosság bevonásával tud megvalósulni, az üzleteknek és vállalkozásoknak jogdíjat kell fizetniük. Egy fodrászat, élelmiszerüzlet vagy a fenti szolárium csak úgy ússza meg a fizetést, ha a dolgozók például mobil zenelejátszóval a fülükben hallgatják a zenéket úgy, hogy a vendégek ne hallják meg. Ha van nyilvános zeneszolgáltatás, akkor a fizetendő díj az üzlet alapterületéről függ: 50 négyzetméter alatt a szerzőknek járó havi díj 2723 forint. Az előadóknak és kiadóknak 694,4 forint jut. Áfával együtt egy ekkora üzletnek havi 4271,7 forintot kell befizetnie.
A rádiók által fizetett jogdíjjal kapcsolatban a kommunikációs igazgató megjegyezte: a szerzői jog egyik alapgondolata, hogy az alkotás költségeit a jogalkotó nem egyetlen, hanem minden olyan szereplőre háríthassa, aki a felhasználással bevételt nyer. A rádió csak saját bevételei után fizet jogdíjat, ahogy egy szolárium is. Nincs tehát szó kétszeres fizetésről – tette hozzá.
A Délmagyarország internetes oldalán megjelent cikket Tóth Péter Benjamin a hvg.hu-nak azzal egészítette ki, hogy az érintett szegedi üzletet először két évvel ezelőtt ellenőrizték. Akkor az üzemeltető valóban arra hivatkozott, hogy nem tud a jogdíjfizetési kötelezettségről, és ígéretet tett a zeneszolgáltatás beszüntetésére. Ekkor az Artisjus semmilyen fizetési kötelezettséget nem állapított meg. A 2011-es, ismételt ellenőrzéskor tapasztalták, hogy a zene továbbra is szól a szalonban.
