A Pest megyei település cigánysorának utolsó házát 2009. február 23-ra virradóra Molotov-koktélokkal felgyújtották, majd a vádirat szerint az egyik vádlott négy célzott lövést adott le a tűz elől menekülő 27 éves férfira és két kisgyerekére. Az apa és ötéves kisfia azonnal meghalt, a hatéves kislány súlyosan megsérült.

A szerdai tárgyaláson először a meggyilkolt férfi édesanyját hallgatták meg újra, hogy tisztázhassa a nyomozás során és a bíróság előtt tett vallomásaiban lévő ellentmondásokat. A bíró szerette volna megtudni: miért nem beszélt a rendőröknek arról, hogy látott egy támadót, ezt miért csak a bíróság előtt említette. A nő azt válaszolta rá, hogy csak később jutott eszébe. A tárgyaláson meghallgatták a meggyilkolt férfi két fivérét is. Mindkettejüknek részletesen be kellett számolniuk arról, mit tapasztaltak a támadás éjszakáján.

Egyikük, akik a szülői házban lakik, elmondta, hogy az anyja kiabálására ébredt fel, és kiszaladt a szülei után a házból. Akkor látta, hogy lángol a testvére háza. Bátyját édesanyja találta meg, a hóban feküdt, ő is odaszaladt. Elmondása szerint simogatta a testvére kezét és azt kérdezgette, hogy mi történt, aki annyit tudott suttogni, hogy "le, le, le". A bíró ismertette a rendőrségen tett vallomását, amiben azt állította, hogy a testvére azt mondta: "he, he", és a kommunikáció helyszíne sem egyezett azzal, amit a bíróságon elmondott. A tanú elmondta, hogy ő találta meg a vérző kisfiút, aki nem messze az apjától feküdt. 

A férfi szerint testvére még élt, amikor bevitték a szülői házba és még a mentők kiérkezésekor is, mivel amikor betették a mentőautóba, azt mondták nekik, hogy stabil, szállítható állapotban van. Később közölték velük, hogy elhunyt, ekkor ki akarták tenni a földre, de ők ezt nem hagyták, és bevitték a holttestet a házba. Ezután a kisfiúról is megtudta, hogy már nem él.

Beszámolt arról, hogy azon a helyen, ahol a bátyját megtalálták, lábnyomokat találtak, amelyeket követtek. A testvére lőszerhüvelyt is talált a hó tetején, és más nyomokat is találtak, ezeket megmutatták a rendőröknek. A tanúnak részletesen be kellett számolnia arról, mit csináltak a rendőrök, hogyan rögzítették a nyomokat. A bíró szerint a férfi többször keverte a helyszínelési cselekményeket, ellentmondásokba keveredett.

A tárgyaláson ott volt a tanú apja is, aki időnként odaszólt a fiának, ha az elakadt. Hangosan azt is mondta: szerinte a rendőrök érdekében állt a nyomok megbolygatása. A bíró végül kiküldte a tárgyalóteremből. Az áldozat másik fiútestvérét - aki már nem a szülői házban lakik - is meghallgatták, ő elmondta: a tűzoltók már akkor mondták neki, hogy a tüzet idegenkezűség okozhatta, és szerinte az is kiderült, hogy a bátyján lőtt sebek vannak.

Elmondta, hogyan talált meg a sérült kislány ruhájában egy ólomgolyót és a többi rokonnal hogyan találtak lőszerhüvelyeket és a lábnyomokat - amelyek szerinte három-négy emberhez tartozhattak -, valamint egy borosüveg töredékét, amelynek petróleumszaga volt és egy rongydarab volt belenyomva. Mint mondta: amikor ezt megtalálták, akkor hívták vissza a dabasi rendőrkapitányt, mert a rendőrök már elmentek, mire ők megtalálták a nyomokat. Ezután értesítették a Nemzeti Nyomozó Irodát is. A bíróság a tanúkat részletesen kikérdezte a hatóságok munkájáról, mivel a bűncselekmény első helyszínelésekor több hibát is elkövettek.

A kilenc és fél órás tárgyalás végén váratlan dolog történt, Pető Zsolt harmadrendű vádlott egy utolsó kérdést akart feltenni a házaspárnak, azt akarta megtudni, hogy a meglőtt kislány mondott-e nekik valamit arról, mit tapasztalt azon az estén. A bíróság meglepetésére a nagyapa azt válaszolta: beszélt a kislánnyal, aki több embert is látott a helyszínen, az egyiküktől azt hallotta: "a kurva életbe, hová lett a kislány?". A gyerek elmondása szerint a történtekkor azért nem mert odaszaladni a házukhoz, mert a nagyszülők háza előtt is állt egy puskás férfi.

A nagyanya elmondta, hogy a kórházban megtudta a kislánytól, hogy négy embert látott, két rendőrt és két puskás - máskor fekete ruhásként említett - férfit. Szerinte ezt több családtag is hallotta a kórházban, de senki nem beszél róla. De mint mondta, itt lenne az ideje, hogy a gyerek anyja is elmondja a bíróságon, hogy mit tudott meg a kislánytól.

A bíró erre figyelmeztette a nagyszülőket, hogy a tudott tények elhallgatása is kimeríti a hamis tanúzás bűntettét. Szerette volna megtudni, miért nem beszéltek eddig erről, mire az volt a válasz, hogy "nem, mert nem", szerintük senki nem hisz nekik.

A nagyszülők szerint a gyerek arról számolt be: menekülni akart, akkor kapta a lövéseket, elkezdett össze-vissza szaladgálni, majd egy tuskó mögött bújt el, onnan leste a támadókat. A nagyszülők házához pedig azért nem mert elszaladni, mert ott is állt egy fekete ruhás férfi. A tárgyalás pénteken folytatódik.

A hat halálos áldozatot és öt súlyos sérültet követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások miatt Kiss Árpádot, testvérét, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot, valamint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét betöltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.