Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke úgy fogalmaz, hogy a társadalmi egyeztetés nélkül, titkosított eljárásban készült javaslat "demokráciánk történetében példátlan mértékű információs hatalmat összpontosít egy ellenőrizhetetlen szervezet kezében".

Az ellenzéki politikus véleménye szerint a lépéssel a kormány az ötvenes éveket akarja visszahozni, amikor a kivételes jogosítványokkal megerősített titkosszolgálatokat a belügyminiszter irányítása alá rendeli. "A javaslatot Kim Jong-il koreai diktátor is biztosan megtapsolná" - írja a képviselő. 

A szövegben a hatalommegosztás elvi tételének nevezi a rendőri és a titkosszolgálati munka szigorú szétválasztását. Hangsúlyozza, hogy a hatékony bűnüldözésnek nem képezi részét az, hogy a szolgálatok nemzetbiztonsági dossziét készíthessenek az állampolgárokról anélkül, hogy bűncselekmény megalapozott gyanúja állna fenn, vagy tényleges bizonyítékokkal rendelkeznének arról, hogy a vizsgálat alá vont egyén nemzetbiztonsági kockázatot jelent. 

Totálisan jogállam-ellenesnek nevezi, hogy a központ akadálytalanul rácsatlakozhat elektronikus úton különböző adatbázisokra. Szabó Tímea meglátása szerint a törvényjavaslat semmibe veszi, hogy a személyes adatok feletti önrendelkezés korlátozásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhoz kötöttség. Hozzáteszi: a jogszabály szándékoltan figyelmen kívül hagyja, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad.

Mint megírtuk: az adatvédelmi biztos, Jóri András szerint súlyos alkotmányos aggályokat vet fel az új nemzetbiztonsági szolgálat. A NIBEK kivételes hozzáférést adna az állampolgárok adatvagyonához, míg az új Munka törvénykönyvét számos szakértő kritizálta. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénytervezet az adatvédelmi biztosnak megküldött változatában a NIBEK-re mint új nemzetbiztonsági szolgálatra vonatkozó rendelkezés nem szerepelt - közölte hétfőn Jóri András. 

A NIBEK számára biztosított adatkezelési felhatalmazás alkotmányos aggályokat vet fel, így az adatvédelmi biztos az ügyet soron kívül vizsgálja, s véleményét megküldi az országgyűlési képviselőknek; illetőleg ha ez nem vezet eredményre, az Alkotmánybírósághoz fordul majd.