A kormány háza táján uralkodó viszonyokról sokat elárul, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén, november 15-én Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára még büszkén beszélt arról, hogy a külügy alá tartozó Információs Hivatal (IH) milyen jól működik. Ám pár nappal később, november 20-án a Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvénytervezetben már az olvasható, hogy az IH rövidesen a belügyi tárca irányítása alá kerül – idézte fel a hvg.hu-nak Gulyás József. Szerinte ez – többek között – azt mutatja, hogy Az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról címet viselő előterjesztést nem előzte meg érdemi szakmai és politikai egyeztetés. "Amennyiben a Fidesz véleményezésre bocsátja a javaslatot, akkor az a párton belül is sok vitát eredményezett volna, s lehet, hogy meg is akasztotta volna azt, hogy Pintér Sándor vasárnap beterjessze a parlamentnek a titkosított eljárásban előkészített javaslatát" – vélekedett. A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) példátlanul széles jogkörökkel rendelkezne, gyakorlatilag minden adathoz hozzáférne minden állampolgárról. (Erről lásd keretes írásunkat.)

Gulyás József hozzátette: a belső ellenvélemény nem lett volna furcsa a száz paragrafust tartalmazó anyaggal kapcsolatban, hiszen egy olyan javaslatról van szó, amely összekuszálja a szálakat a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok között, továbbá újraértelmezi alapvető jogosítványaikat. A volt képviselő szerint a törvényjavaslat nyilván megosztja a Fideszt is, mert a párt egyes szakértőinek szintén rossz a véleményük a tervezetről. "Az szinte példa nélküli, hogy a Hír Tv-ben megtámadják a belügyminiszter által beterjesztett javaslatot, mégpedig éppen a Fidesz-közeli volt titkosszolgálati műveleti igazgató, Földi László teszi ezt. Földi többek között arról beszélt, hogy „jelenleg teljes a zűrzavar a fogalmi rendszerekben (a bűnüldözés, nemzetbiztonság, terrorelhárítás terén), és ha ezt megfejeljük egy új, információs csúcsszervvel, akkor nem biztos, hogy jó irányba mennek majd a dolgok.”

Mindenkiről aktát vezethet az új csúcsszerv, lehívhatja adatainkat, még csak értesítenie sem kell senkit

Müller Judit

A volt honatya összességében úgy látja, hogy a rendszerváltás óta példa nélküli hatalomkoncentráció jön létre Pintér Sándor kezei között azzal, hogy a pártállami időkhöz hasonlóan a kivételes jogosítványokkal megerősített titkosszolgálatok a belügyminiszter irányítása alá kerülnek. Ide tartozik az alapvető rendőri feladatok ellátására hivatott szervek mellett a Terrorelhárítási Központ (TEK), az úgynevezett belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a külügytől elkobzásra ítélt Információs Hivatal és az új, megkülönböztetett helyzetbe hozott szolgálat, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ.

„A törvénytervezet, amelynek tárgyalását jövő héten kezdheti el a parlament, további jogosítványokkal ruházza fel a TEK-et és az NVSZ-t, míg a NIBEK kivételes hozzáférést kap az állampolgárok adatvagyonához. Valamennyi fontos állami adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus kapcsolat útján szerezhet kontrollálhatatlanul információkat, sőt a különböző adatkezelési rendszereket össze is kapcsolhatják" – jegyezte meg Gulyás József. Kiemelte, az új nemzetbiztonsági szolgálat a megfelelő garanciális védelem nélkül beszerzett adatokat lényegében korlátlan ideig őrizheti meg a már jól ismert, "szolgálati érdekekre" való hivatkozással. Az adatokhoz tehát közvetlenül és teljes körűen férhet hozzá a NIBEK, amely az ügyészség adatigénylését meg is tagadhatja vagy feltételhez kötheti.

Az egykori nemzetbiztonsági tag úgy vélekedett, hogy a garanciák hiánya miatt első körben - amíg a helyén van - az adatvédelmi ombudsmanhoz kellene fordulni. Az ügyben megkerestük Jóri András adatvédelmi biztos hivatalát is, akik hétfőre ígértek választ a kérdéseinkre, de információink szerint velük konzultáltak a jogalkotók. Az ombudsman számos észrevételt is tett, hogy ezek mennyiben teljesültek, egyelőre nem tudni. Kérdéses az is - tette hozzá Gulyás József -, hogy a januártól legyengített ombudsmani hivatal vezetője, az alapjogok biztosa milyen hatékonysággal tud vizsgálódni a NIBEK-nél, hiszen oda csak a belügyminiszter engedélyével juthat be. "A rendvédelmi salátatörvény-tervezet elsősorban adatvédelemmel összefüggő és alapjogokat fenyegető passzusait egy Sólyom László vezette Alkotmánybíróság nyilvánvalóan elmeszelné, most azonban erősen kétséges, hogy mennyi idő elteltével és mire juthat ebben a kérdésben a sajátos összetételű és legyengített jogosítványokkal rendelkező testület” – vetette fel Gulyás József.

Emellett kifogásolta azt is, hogy a NIBEK-nél dolgozókat senki nem fogja ellenőrizni, mivel a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatásköre rájuk nem terjed ki. Mindehhez Gulyás József hozzátette – bár nem megoldhatatlan, de mégis csak problémás –, hogy az év végi hajrában kitalált NIBEK még nem szerepel a 2012. évi költségvetés tervezetében és hogy az Információs Hivatal is jelenleg még a Külügyminisztérium fejezetében szerepel.

MSZP: leállítható nyomozások

„A NIBEK-kel kapcsolatban megdöbbenve állunk” - közölte a nemzetbiztonsági bizottság ülésén Harangozó Tamás szocialista politikus. „Gyakorlatilag az eddig is szép számmal felszaporított titkosszolgálati szervek fölé egy szuper-titkosszolgálati szervet hoz most létre a kormány, amelynek a vezetője egy személyben Magyarországon minden szenzitív és titkos adathoz külön engedély nélkül egy gombnyomással hozzájuthat…(...) Nem fog tudni egyetlenegy titkosszolgálati szerv sem úgy dolgozni…(....), hogy ne legyen valaki fölötte, a saját szervétől idegen szerv, amely bele ne tudna kutakodni abba, hogy ő mit csinál, és olyan jogosítvánnyal rendelkezzen, hogy leállíthassa azt a nyomozást” - mondta a jegyzőkönyv szerint.

TASZ: állam az államban

„Adatvédelmi értelemben a nemzetbiztonság állam lesz az államban” – mondta lapunknak Hüttl Tivadar. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet adatvédelmi és információszabadság programvezetője szerint a nemzetbiztonsági szerveknek most is nagyon széles körű felhatalmazása van személyes adatok gyűjtésére, ráadásul teljesen ellenőrizhetetlen a tevékenységük a minősített adatok (közkeletű - régi - nevén: államtitok) szabályozása miatt. A mostani javaslat tovább erősíti a kormány információs hatalmát. Egyrészt hozzáférést enged az összes állami nyilvántartáshoz, másrészt felhatalmazást kap arra, hogy az abban tárolt adatokat összekapcsolja egymással. Ennek az a fő veszélye, hogy a különböző adatokból egy olyan személyiség kép (profil) tűnik ki, ami nem áll összhangban a valósággal. Ezen felül az átvett adatokat időbeli korlátok nélkül tárolhatja, tehát készletezésre gyűjthet, ami ellentétes az alkotmányos elvekkel.