A kormany.hu szerint Reding azután kért tájékoztatást, hogy Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő november 30-án panaszt nyújtott be Brüsszelben a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvényekkel kapcsolatban.

A kormányzati portál szerint a kormány válaszlevelében minden kérdésre egyértelművé tette, hogy az az uniós és nemzetközi kívánalmaknak megfelel.

Az adatvédelmi biztos intézmény átalakításával kapcsolatban a miniszter azt írta, hogy több uniós ország példáját vették át, és a magyar kormány álláspontja szerint épp a kevésbé hatékonyan működő ombudsmani modell megtartása lenne összeegyeztethetetlen az unió jogával, noha sem a csatlakozási tárgyalások alatt, sem azóta nem érkezett kifogás a magyar ombudsmani rendszer miatt.

Az adatvédelmi biztos mandátumára vonatkozó kérdésre válaszolva Navracsics kifejtette: egyrészt Jóri András, jelenlegi adatvédelmi biztos, két nappal a július 11-i zárószavazás előtti nyilatkozatában jelezte, hogy nem kíván ilyen pozíciót betölteni. Másrészt a kormány szerint az adatvédelmi biztos személyi változása nem befolyásolja a feladat ellátását.

A válaszlevél ismerteti a tényeket a bírósági rendszer újjászervezésének céljáról, így leírták, hogy szerintük hatékonyabb és gyorsabb lesz. A Kúria elnöke a szakmai vezetésért lesz felelős, az Országos Bíró Hivatal elnöke pedig igazgatási kérdésekben dönt. A kormány álláspontja szerint a havonta egy alkalommal ülésező Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem volt képes kezelni az azonnali döntést igénylő helyzeteket.

A bírákra vonatkozó nyugdíjszabályozással kapcsolatban a válaszlevél rögzíti, az új szabályozás nem a nyugdíjkorhatárt, hanem a bírák felső korhatárát csökkentette és Magyarországon a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok nem ágazatspecifikusak. Sem a korábbiakban nem érvényesült, sem 2012. január 1-jét követően nem fog érvényesülni a bírákat (vagy más szakmák képviselőit) hátrányosan megkülönböztető, negatív diszkriminációs jellegű szabályozás. A kormány szerint a felső korhatár leszállítása összesen 274 bírót érint, amely a nyugdíjrendszer szempontjából tízezrelékes nagyságrendű csoportot jelent. Mindez a kormány szerint nem indokolja a rendszer egészére vonatkozó szabályok megváltoztatását. A bírákra ugyanazok a nyugdíjszabályok vonatkoznak, amelyek mindenki másra. Ez azt jelenti, hogy az 1952. január 1-je előtt születettek esetében a nyugdíjkorhatár 62 év. Ennek alapján a 62 évesen nyugdíjba vonuló bírónak pontosan annyi lehetősége van teljes nyugdíjat kapni, mint bármelyik másik munkavállalónak.

Az átmeneti időszakkal kapcsolatban úgy fogalmazott a kormány, hogy a törvény hatálybalépésének időpontjáig a felső korhatárt már betöltött, illetve azt a 2012. évben betöltő bírák felmentésére zökkenőmentesen, lépcsőzetesen, 6 hónapos felmentési idő biztosításával kerülhessen sor. Az átmeneti időszak összességében egy 1–1,5 éves periódus, amely a felmentésekhez szükséges intézkedések megtételére megfelelő időt biztosít. Az Alaptörvény elfogadása (2011. április 25.) és a bírói szolgálati viszonyok tényleges megszűnésének időpontjai (2012. június 30. és 2012. december 31.) között eltelő 1–1,5 év elegendő időt biztosít az érintett, a nyugdíjkorhatárt elért bírák számára ahhoz, hogy a tényleges nyugdíjba vonulásra felkészüljenek. A bírák nem munkanélküliek lesznek, hanem nyugállományba vonulnak – derül ki a kormany.hu összegzéséből.