1921-ben a soproniak és a környező települések arról szavazhattak, hogy Magyarországon maradnak vagy Ausztriához csatlakoznak. A soproniak akkor Magyarországot választották, és ez meghatározta az egész régió sorsát, hiszen például Ágfalva lakói akkor hiába voksoltak a szomszéd országra, összesítésben a város túlnyomó többsége, hetven százalék fölötti igenje döntött a térségről. Idén, 90 évvel az események után, álnépszavazást tartottunk a két településen, és meglepő módon alig-alig változtak az eredmények: majdnem ugyanakkora arányban mondanak ma is igent Magyarországra a soproniak (24:5), mint 1921-ben; és majdnem ugyanolyan arányban választanák Ágfalván Ausztriát az ottaniak (8:3), mint kilencven éve. Összesítve pedig ma is 27:13 arányban nyerne Magyarország – ha a két település adatait összeadjuk.

Ágfalván nagyon sok német nemzetiségű embert a második világháború után kitelepítettek, rokonaik közül ezért sokan a szomszédos osztrák falvakban, városokban élnek ma is. Talán ez is magyarázza, hogy a község lakói érzelmileg is kötődnek Ausztriához, nem csak dolgozni járnak át a szomszédba. Ami a soproniakat illeti, bár Magyarországot választották, sokan tépelődtek közben. A legjobban talán az a helybeli fejezte ki a városbeli hangulatot, aki így gondolkodott: „Ha a szívére hallgat az ember, akkor ezt írja. A többi részét nem mi szúrtuk el…”